Pesti Srácok

Quaestor-ügy: új védőt fogadtak fel Tarsolyék, színre lépett a lódító Magyar Nemzet

Quaestor-ügy: új védőt fogadtak fel Tarsolyék, színre lépett a lódító Magyar Nemzet

Cáfolta a Fővárosi Főügyészség a Magyar Nemzet szerdán megjelent cikkének állításait, amelyek szerint megmenthetők lettek volna az egyik legnagyobb hazai brókerbotrány, a Quaestor-ügy károsultjai. Simicska Lajos lapja egyebek mellett azt közölte, hogy a cég bedőlése előtt annak számláin volt elég fedezet ahhoz, hogy kisbefektetőik vagyona ne kerüljön veszélybe. Az ügyészség szerint a Magyar Nemzet állításai nem tényszerűek, és ellentmondásosak, mivel a bizonyítékokkal alátámasztott vádirat tartalmazza, hogy a cégcsoport a fenti időszakban már fizetésképtelen volt – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A Magyar Nemzet cikke szerint 2015. február 24. napján a Quaestor cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok számláján 11,4 milliárd forint likvid pénzeszköz állt rendelkezésre. Ezzel szemben az ügyészség rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a Quaestor csoportnak egy nappal korábban azzal kellett számolnia, hogy három héttel később, 2015. március 18. napján az ügyfeleknek értékesített lejáró fiktív kötvények miatt – az engedéllyel értékesített kötvényeket nem is számolva – tizenhatmilliárd forintot meghaladó összeget kell kifizetnie. A Quaestor csoport meglévő likvid pénzeszközei tehát ekkor már a lejáró fiktív kötvények ellenértékének kifizetésére sem volt elegendő, nemhogy egy másik – milliárdos kötelezettségekkel terhelt – gazdasági társaság megvásárlására.

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a fenti tények mellett a cikk önmagával is ellentmondásos; mert ha a Quaestor cégcsoport 2015. március 5. napján fizetőképes helyzetben volt, akkor miért lett volna szükség három nappal később a cégcsoport megmentése érdekében úgynevezett reorganizációs tervekre. A hatóság véleménye az, hogy kizárólag a vádlottak állításain alapuló, védekezési taktikájuk részeként megjelent egyoldalú közlés nem felel meg a közvélemény hiteles és pontos tájékoztatására vonatkozó követelménynek, annál inkább a közvélemény félretájákoztatására alkalmas. Az igazság a Magyar Nemzet állításaival szemben az, hogy a nyomozáskor beszerzett nagy számú – a vádlottakat erősen terhelő – bizonyíték mellett a vád a tárgyalási szakban az eddigi bizonyítási eljárás alapján is tovább erősödött.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.