Varga Mihály: a nemzeti függetlenséget mindig újra kell teremteni
A nemzeti függetlenséget mindig újra kell teremteni, ez az, ami ma fontos számunkra március 15-éből - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a II. kerületi önkormányzat által az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Varga Mihály, aki a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője, a Gábor Áron-emlékműnél azt hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés biztosítása, megvédése nem automatikus, függ a mindenkori vezetőktől és az őket megválasztóktól.
Ne döntse el senki rajtunk kívül, hogy mi jó nekünk, mire van szükségünk. Külföldi érdekek, ugyanúgy mint 1848-ban, ne diktáljanak. Ne diktáljanak abban, hogy kivel éljünk együtt
- hangoztatta a politikus. Úgy fogalmazott, „a nemzeti függetlenséget és az önrendelkezést ma sem adják magától; ezt a csatát kell megvívnunk Brüsszelben, Washingtonban, Moszkvában, időnként pedig Budapesten is. Erre figyelmeztessen minket nemzeti ünnepünk, 1848 tündöklő csillaga”. Varga Mihály kitért arra is, hogy
az, amit az elmúlt években elértünk, az a kritikusaink szerint is eredmény: gazdasági talpra állás, konszolidáció, több munkahely, a bérek növekedése, családtámogatás, továbbá nem szorulunk nemzetközi intézmények gyámságára.”
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: a magyarság 1848-49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta mindig és ma is: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a sorsáról, az ország ügyeiről és a szövetségkötéseiről is. Ez az a biztos alap, amelynek a magyarság megmaradását köszönheti - mondta. Kijelentette: a reformkor, majd a március ifjak, az 1848-as honvédek példája arra tanít bennünket, hogy a haza és a nemzet szeretete a legmaradandóbb teljesítményre készteti a magyarságot.
Nem csoda, hogy minden megszálló hatalom, minden hamis internacionalizmus ettől akart bennünket megfosztani
- tette hozzá. Gulyás Gergely kitért arra is, hogy 1848 a népek tavasza volt az európai nemzetek számára. Párizsban, az itáliai városokban, Bécsben az elnyomás ellen, a szabadságért, a nemzetek szabadságáért küzdöttek. „Az Európa lényegét adó nemzeti sokszínűség megőrzéséhez újra a népek tavaszára van szükség: 170 évvel 1848 után ismét el kell jönni a népek tavaszának” - jelentette ki a kormánypárti politikus. Hozzátette, hogy aki ma azt akarja elhitetni, hogy a nemzet meghaladott kategória, a nemzet és hazaszeretet valami ósdi, veretes, de felejtésre érdemes fogalom, az a minket éltető erőt, a jövőnket és reményünket akarja elvenni. Nem csak tőlünk, de Európa más népeitől is - fűzte hozzá.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester szintén azt hangsúlyozta, hogy a kivívott önrendelkezésünket ma is meg kell óvnunk minden ellentétes szándéktól, bármilyen formát ölt is. Védenünk kell, akár kívülről, akár belülről éri fenyegetés - mondta. Szólt arról is: Gábor Áron, a 36 évesen elhunyt forradalmár, tüzértiszt élete azt példázza, hogy az igazságért vívott harcban nincs lehetetlen.
Ha reménytelenek látszik a helyzet csak azért is küzdeni kell, makacsul és elszántan
- fogalmazott. A polgármester azt mondta, bár ma merőben más a tét, mint 1848-49-ben, mert a globalizált világunkban ma nem megteremteni, hanem megőrizni kell a nemzeti önállóságunkat, az elkövetkezendő idők csatározásai során most sem engedhetünk. A magyarságtudat és a hazaféltés soha nem lehet tárgya semmilyen versengésnek. Egy önmagára eszmélt nemzetnek csak az lehet a legelemibb törekvése, hogy külső beavatkozás nélkül szabadon meghatározhassa útját, jövőjét - tette hozzá. Az ünnepség végén a szobornál koszorúkat helyeztek el.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
