Pesti Srácok

A romániai magyarság jogsérelmeiről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács szakértői bizottságát

A romániai magyarság jogsérelmeiről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács szakértői bizottságát

A romániai magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai szintű védelmét célzó Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának romániai látogatásra érkezett küldöttségét - derült ki az RMDSZ keddi hírleveléből.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a hétfői találkozót követően megállapította: a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) munkatársai tisztában vannak a magyar kisebbséget érintő problémákkal, értesültek Mihai Tudose volt miniszterelnök kijelentéseiről, a médiában időnként megjelenő gyűlöletbeszédről, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról is.Szintén széleskörű ismereteik vannak az RMDSZ által benyújtott, de elakasztott törvénytervezetekről, amely a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb csökkentésére, vagy március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítására irányultak.

Az RMDSZ képviselői a találkozón úgy tájékoztatták az ECRI ötödik romániai terepszemléjét végző emberi jogi szakértőit, hogy Románia kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy vélekedett:

PestiSracok facebook image

Hozzátette:

Hegedüs Csilla rámutatott: míg az RMDSZ párbeszédet szorgalmaz, a többségi pártok részéről nincs erre fogadókészség.

- idézte az szövetség ügyvezető alelnökét az RMDSZ hírlevele.

Az ECRI legutóbbi Romániáról szóló, 2014 júniusában közzétett negyedik országjelentése főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálta Bukarestet, ugyanakkor a magyarságot is sérülékeny közösségek között említette. A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete - a Székelyföldet beolvasztó - közigazgatási átszervezési tervekre, és a székelyzászló tiltására utalt, majd felkérte a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.

MTI; Fotó: rmdsz.ro

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.