Pesti Srácok

Ab: Rosszul döntött a Kúria, szabályosan kampányolt a Fidesz

Ab: Rosszul döntött a Kúria, szabályosan kampányolt a Fidesz

Alaptörvény-ellenesen korlátozta a Fidesz véleménynyilvánítási szabadságát a Kúria egy választási plakáttal kapcsolatos döntésében - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.

A "Nekünk Magyarország az első!" feliratú, magyar zászlót és Orbán Viktor miniszterelnök nagyméretű fotóját ábrázoló választási plakáttal kapcsolatos kúriai döntést az Ab megsemmisítette. Az eljárás azért indult, mert egy kérelmező márciusban azzal fordult a választási szervekhez, hogy a plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, a jelölőszervezet támogatására buzdít-e, vagy a kormányzati kommunikáció része. E miatt a kérelmező szerint a plakát sérti a választási eljárásról szóló törvénynek a választás tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a beadványt, ez ellen azonban a kérelmező a Kúriához fordult jogorvoslatért, a legfelsőbb bírói fórum pedig megváltoztatta az NVB döntését. A Kúria határozata szerint a Fidesz kifogásolt választási plakátja sérti a választás tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, melyeknek kizárólag olyan kampányeszköz felel meg, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A Kúria a plakát kiadóját - a Fideszt - eltiltotta a további jogsértéstől.

A Fidesz a Kúria döntését megtámadta az Ab-n. A kormánypártnak ezzel kapcsolatban április 1-jén kiadott közleménye szerint a Fidesz minden választási plakátján az eddigi kampányokban megszokott gyakorlat szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően szerepel impresszum, amelyből kiderül, hogy a Fidesz plakátjáról van szó. Továbbá az is olvasható rajta, hogy "április 8-án kétszer is szavazzon a Fideszre!". Így egyértelmű, hogy a Fidesz támogatására felszólító választási plakátról van szó - írták. Az Ab kedden nyilvánosságra hozott határozata szerint a Kúria döntése alkotmányellenesen korlátozza az érintett jelölőszervezet - a Fidesz - véleménynyilvánítási szabadságát, ezért a kúriai döntést megsemmisítette.

PestiSracok facebook image

Az Ab indoklásában többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem szerepel olyan korlátozás, amelyet a Kúria a törvény alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, továbbá kampányidőszakban - az azon kívüli időszak szabályaihoz képest - bővül a véleménynyilvánítás lehetősége. Az Ab indoklásában szerepel az is, hogy bár a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz, azonban ez a követelmény sokféle formában teljesíthető, például a jelölőszervezet emblémájának feltűnő feltüntetésével, vagy a jelölőszervezet elnöke, jelöltje képmásának felhasználásával. Tehát a plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

A határozat előadóbírája Varga Zs. András alkotmánybíró volt. Az Ab teljes ülésén meghozott határozatát a testület mind a 15 tagja támogatta. Az Ab április 9-ei keltezésű határozata a testület honlapján teljes terjedelmében olvasható.

MTI; Vezető kép: kormányinfo

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.