Pesti Srácok

Bűnöző migránstömegek teszik majd rendbe az európai nyugdíjrendszereket az IMF szerint

Bűnöző migránstömegek teszik majd rendbe az európai nyugdíjrendszereket az IMF szerint

A fejlett országoknak bevándorló munkaerőhöz kellene folyamodniuk annak érdekében, hogy ellensúlyozzák aktív életkorú lakosságuk elkerülhetetlen csökkenését és a gazdaságnak a népesség elöregedéséből adódó lassulását – javasolta hétfőn a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A világszerte rettegett pénzügyi zsarolószervezet uzsorásainak láthatóan eszük ágában sincs megérteni, hogy milyen veszélyeket jelent a tömeges migráció.

Bár a migránsok befogadása problémákat is okozhat és politikai értelemben visszaüthet, ugyanakkor lehetőséget jelenthet a befogadó országok számára – fogalmaz az IMF a jelentésében, amelyet a jövő héten Washingtonban zajló tavaszi közgyűlése előtt tett közzé. A valutaalap közgazdászai szerint a fejlett gazdaságok nem képesek felvenni a harcot az aktív életkorú lakosság elöregedéséből adódó gazdasági visszaeséssel akkor sem, ha határozott lépéseket tesznek a nők és az időskorúak munkaerőpiaci integrálására. Az ENSZ becslései szerint az évszázad közepére a fejlett országok csaknem felében csökkenni fog a népesség, a munkaképes korú dolgozóknak néhány évtizeden belül kétszer annyi idős embert kell majd eltartaniuk, mint ma – írta az IMF. Az uzsorásszervezet hangsúlyozta, hogy a bevándorlás hosszú távon hozzájárulhat a növekedés és a termelékenység fokozásához, míg a megszorító jellegű bevándorlási politikák jelentősen súlyosbíthatják a munkaképes korú lakosság elöregedéséből eredő kedvezőtlen tendenciákat.

Az IMF sokadszorra előrángatott érvelése szerint – amely még sehol, egyetlen esetben sem nyert igazolást – azok a Közel és Távol-Keletről, valamint Afrikából bevándorló tömegek teszik majd rendbe az európai államok nyugdíjrendszereit, amelyek többségének esze ágában sincs dolgozni, képzetlen, és épp azért jönnek ide, hogy az itt kialakult, fejlett szociális ellátórendszeren élősködjenek. A migráció által leginkább sújtott európai országokban épp a bevándorlás miatt emelkedik meredeken a bűnözés, a bűncselekmények elkövetése pedig döntően a migránsok számlájára írható. Ma Európában közvetlen veszély a terrorizmus, és az ahhoz szorosan kapcsolódó vallási fanatizmus. Az IMF értelmezése szerint tehát mások mellett iszlám fundamentalisták menthetik meg az európai szociális ellátórendszereket. Kontinensünk politikai átrendeződéseit tekintve egyre kevesebben vevők erre a szélsőliberális hazugságra.

Forrás: MTI/PS. Fotó: MTI/EPA/Johan Ben Azzouz

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.