Kiss Antal: Kire szavazzon a keresztény ember?
Hol van a keresztény, a katolikus ember helye a politikában? Részt vegyen-e egyáltalán a politikai döntéshozatalban, aki elkötelezett hitéletet él? Mi alapján döntsünk egyik vagy másik párt mellett? Kiss Antal teológus szerint ezen kérdések megválaszolásában a jézusi tanítás és a Katolikus Egyház iránymutatásai nyújtanak segítő kezet a közéletben eligazodni akaró hívő ember számára.
A Magyar Hírlapban osztotta meg a 2018-as választással kapcsolatos gondolatait Kiss Antal. A teológus szerint amikor autómárkát választunk, vagy arról döntünk, hová menjünk nyaralni, akkor igyekszünk körültekintő és gondos döntéseket hozni. Amikor azonban a politikai pártok között kell választanunk, akkor döntéseinket gyakran nem körültekintő megfontoltsággal, pontos ismeretek alapján hozzuk meg, sok esetben inkább szóbeszédek, érzelmek és félinformációk határozzák meg azokat.
Kiss Antal szerint a közéletben eligazodni akaró hívő ember számára válaszadáshoz a jézusi tanítás és a Katolikus Egyház iránymutatásai nyújtanak segítő kezet. A teológus egyúttal Csókay András professzort idézi, aki szerint mindig a nagy egészet kell szemlélni, és nem néhány vélt vagy valós hibát kell felnagyítani.
Egy keresztény ember egy egészében sikeres nemzetépítő politikáról nem hozhat olyan sommás ítéletet, amely egy-két gyarlóság felnagyítása révén a teljes elvégzett munka eredményét semmibe veszi
- fogalmazott Kiss, hozzátéve, hogy ezért volt meglehetősen furcsa, amikor Márki-Zay Péter már első nyilatkozatában sietett leszögezni: „Úgy érzem, hogy a Fidesz mindenképpen megbukott.”
Az ország akkor állt bukásra, amikor devizahitelekbe kergették bele a magyar családokat, amikor az államadósság rekordszintet ért el, amikor a munkanélküliség tizenkét százalékos volt
– írta a teológus. Kiss Antal kiemelte: ma a munkanélküliség 3,8 százalékos, Kelet-Közép-Európában a magyar lakosság rendelkezik a GDP-hez arányítva a legnagyobb vagyonnal, itt nőttek a legnagyobb mértékben a bérek, a lakosság eladósodottsága itt lett a legalacsonyabb nyolc év alatt, az állampapírba fektetett megtakarítások nálunk a legmagasabb mértékűek. Ez semmiképpen sem a sikertelenség útja - tette hozzá.
Politizál-e a hívő ember?
Kiss Antal emlékeztetett: a Hittani Kongregáció 2003-ban, Szent II. János Pál pápa megerősítésével, Joseph Ratzinger bíboros prefektus és Tarcisio Bertone érsek, későbbi vatikáni államtitkár aláírásával hozta meg a Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben című útmutatását. Az írás mindenekelőtt eloszlatja azt a téveszmét, amely szerint a hívő ember nem politizál; sőt világos választ ad arra a kérdésre, hogy hol is van a helye a politikában.
A világi hívők mindenkor „keresztény lelkiismerettel” és az azzal megegyező értékekkel egyetértésben teljesítik általános politikai kötelességeiket, gyakorolják sajátos feladatukat, hogy az evilági rendet keresztény módon átitassák
– fogalmaz a dokumentum, amely szerint tehát a hívő embereknek mindig az evangéliumi értékek, az évezredes erkölcsi elvek alapján szerveződő politikai tevékenység mellett a helyük.
Amikor a politikai tevékenység összeütközésbe kerül az erkölcsi elvekkel, amelyek nem engednek meg kivételt, kompromisszumot vagy korlátozást, a katolikus elkötelezettség még nyilvánvalóbbá és felelősségteljesebbé válik
– folytatja a Hittani Kongregáció dokumentuma. A hívő embernek mindezek fényében mérlegelnie kell, hogy az éppen hazájának kormányát vezető pártok és az általuk elért eredmények egy jó vagy rossz gyümölcsökkel teli fa képét mutatják. Ha távlatokban gondolkodik, és így tekinti végig azokat az eredményeket, amelyek a korábbi kormányok szerepvállalása nyomán keletkeztek, meg tudja állapítani, hogy azok jó gyümölcsök voltak-e a keresztény erkölcs, tanítás, társadalmi iránymutatás szempontjából. Döntését pedig mindenképpen a Hittani Kongregáció iránymutatása alapján kell meghoznia - tette hozzá Kiss.
Egy jól megalapozott keresztény öntudat nem enged meg olyan politikai programra <…> történő szavazást, amely ellentétes a hit és erkölcs alapvető tételeivel. A keresztény hit szerves egységet alkot, és ezért nem lehetséges valamely részelemét kiragadni anélkül, hogy az egész katolikus tanítás ne sérülne.
A teológus szerint ha valaki a most működő ellenzék politikusainak megnyilatkozásait követi, akkor látja, hogy azok már alapszinten kizárják a keresztény ember számára az azokkal való azonosulást. Nem engednek meg például azonosulást sem az iszlám hittel szimpatizáló, sem az antiszemita kijelentésektől el nem határolódó, sem a homoszexuális házasságkötés lehetőségét támogató politikai közösségekkel.
Kiss Antal teológus teljes írását
tudják elolvasni.
Forrás: Magyar Hírlap; Vezető kép: Magyar Hírlap
