Orosz-török-iráni együttműködésről tárgyaltak Moszkvában
Oroszországnak, Törökországnak és Iránnak segítenie kell Szíria kormányát abban, hogy megtisztítsa országát a terroristáktól - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában az után, hogy tanácskozott török és iráni kollégáival. Hozzátette: a három országnak együtt kell működnie abban is, hogy Szíria ne darabolódjon szét a nyolcadik éve tartó polgárháború lezárását célzó erőfeszítések során.
Moszkva, Ankara és Teherán igazán érdekelt abban, hogy Szíria egységes állam maradjon
- fejtette ki az orosz külügyminiszter.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a háromoldalú megbeszélésen elismételte, hogy a rendezést célzó különböző fórumoknak nem szabad versenyezniük egymással. Szavai szerint eddig csak az asztanai tárgyalások jártak konkrét eredményekkel a szíriai konfliktusban, más nemzetközi kezdeményezések nem. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy az asztanai tárgyalások folytatását részesíti előnyben.
A három ország bábáskodik a szíriai ellenzék és kormány közt 2017 óta zajló asztanai tárgyalások szervezése és lebonyolításába felett, miközben Bassár el-Aszad szíriai elnök hadserege Oroszország és Irán katonai támogatásával egyre közelebb kerül az Aszad ellen lázadó erők teljes legyőzéséhez.
A három ország külügyminisztere Moszkvában egyeztetett a veszélybe került iráni atomalku ügyében is. Zaríf újfent kijelentette, hogy elfogadhatatlanok Donald Trump amerikai elnöknek azok a követelései, amelyek az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás felülvizsgálatára irányulnak.
Az amerikai elnök tervek szerint május 12-én dönt arról, hogy felmondja-e a szerinte "katasztrofális" egyezményt, és újabb büntetőintézkedéseket léptet-e életbe Iránnal szemben. Trump kételkedik benne, hogy Teherán eleget tesz kötelezettségeinek, holott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) értékelése szerint Irán betartja a megállapodást.
A szerződést aláíró másik öt nagyhatalom, Oroszország, Kína, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország eltökélt a szerződés megmentésében, mivel úgy látja, ez a legjobb mód arra, hogy megakadályozzák, hogy Irán atombombát állítson elő. A 2015-ben aláírt atomalkuban az iszlám köztársaság kötelezettséget vállalt atomprogramja korlátok közé szorítására, cserébe a vele szemben alkalmazott, kiterjedt szankciók feloldásáért.
Az iráni külügyminisztérium főigazgatója, Abdul-Reza Faradzsi szombaton Teheránban arra figyelmeztetett, hogy országa abban az esetben is ki fog lépni a hatoldalú megállapodásból, ha úgy alakul, hogy "az semmilyen gazdasági haszonnal nem szolgál" számára.
MTI; Fotó: muraselon.com
