Rohingja muszlimok ezrei gyűltek össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának fogadására Bangladesben
Több ezer muszlim vallású rohingja menekült gyűlt össze a bangladesi Kutupalongban található tábornál vasárnap, hogy üdvözöljék az ENSZ Biztonsági Tanácsának képviselőit, akik azért érkeztek az országba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a buddhista Mianmarból elűzött kisebbség helyzetéről.
"Igazságot akarunk!" - állt a rohingják transzparensein. Az ENSZ csapata nemi erőszak és kínzások áldozataival találkozik, mielőtt továbbutazna háromnapos látogatásának utolsó állomására, Mianmarba.
Megölték a családom tagjait, és megkínoztak minket"
- mondta a 29 éves Mohammed Tajab, akinek testvérét, nagybátyját és unokaöccsét mianmari katonák lőtték agyon. "Azért vagyok itt, hogy beszéljek velük, azt akarjuk, hogy szolgáltassanak igazságot" - tette hozzá az ENSZ csoportját várva. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának látogatását Kuvait, az Egyesült Királyság és Peru szervezte. A programon a Biztonsági Tanács jelenlegi tagországainak ENSZ-nagykövetei vagy azok helyettesei vesznek részt.
Egy névtelenül nyilatkozó diplomata szerint az utazás célja az, hogy nyomást gyakoroljanak az illetékesekre a mianmari hadsereg arakáni műveletei elől Bangladesben menedéket kereső rohingják életkörülményeinek javítása érdekében. A Biztonsági Tanács emellett szeretné elősegíteni a jogsértések felszámolását, illetve közvetítené a mianmari hatóságoknak Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár tervét, amelynek célja, hogy állampolgárságot és jogokat adjanak a muszlim vallású rohingja kisebbségnek a buddhista többségű Mianmarban.
A rohingja menekültválságot az váltotta ki, hogy a mianmari hadsereg - muszlim szélsőségesek összehangolt támadásaira válaszul - tavaly augusztusban tisztogató műveleteket kezdett Arakánban. A Biztonsági Tanács azóta többször felszólította Najpjidót, hogy vessen véget a katonai műveleteknek, biztosítsa, hogy a humanitárius segélyek akadálytalanul eljuthassanak az ország nyugati felébe, és tegye lehetővé az elmenekült rohingják biztonságos hazatérését. A kisebbség mintegy 700 ezer tagja keresett menedéket Bangladesben az ENSZ által etnikai tisztogatásnak minősített hadműveletek miatt.
MTI; Vezető kép: Salt Lake Tribune
