Vége a Castrók korának Kubában

Megkezdődött szerdán az új összetételű kubai parlament alakuló ülése, amelyen megválasztják a szigetország új elnökét. Ezzel a Castro-fivérek közel hat évtizedes kormányzása után megnyílik az út a hatalmi átmenet előtt. A nemzeti jelölőbizottság bejelentette, hogy Miguel-Díaz-Canel alelnök az egyetlen jelölt az államtanács elnöki tisztére.

Az új elnök neve sem lesz nagy meglepetés

Az új államfő nevét várhatóan csütörtök reggel, a Raúl Castro és feltételezett utódja, Miguel Díaz-Canel alelnök jelenlétében szerdán megkezdődött ülés végeztével hozzák nyilvánosságra.

A hivatalos médiában megjelent program szerint a márciusban megválasztott parlament képviselői előbb megtartják az alakuló ülést és kijelölik a törvényhozás vezetőit, majd megválasztják tagjaik közül a 31 fős, a parlament két ülésszaka között a törvényhozás feladatait ellátó államtanácsot és ezzel egy időben a testület elnökét, aki Raúl Castro utódja lesz. A szavazást szerda délután tartják. A nemzeti jelölőbizottság szerdán bejelentette, hogy Miguel-Díaz-Canel az egyetlen jelölt az államtanács elnöki tisztére.

A leköszönő elnök, Raúl Castro neve nem szerepel az államtanács tagjelöltjeinek listáján.

Az 1959-es forradalom óta a kubai vezetésben csak egyszer volt személycsere: az egészségében megrendült Fidel Castro 2006-ban, 40 év korlátlan hatalom után adta át a marsallbotot öccsének.

Villamosmérnökből elnök

Fidel Castro 2016 végén hunyt el. Most a 86 éves Raúl Castrón a sor, hogy átadja a helyét a fiatalabb nemzedék képviselőjének, aki az 57 éves Miguel Díaz-Canel első alelnök lesz. Miguel Díaz-Canel felkészült a feladatra. Évek óta rendszeresen képviseli kormányát külföldi látogatásokon, és egyre gyakrabban szerepel a médiában is.

Megválasztása esetén a forradalom után született villamosmérnöknek érvényesítenie kell a tekintélyét, és folytatnia kell a Raúl Castro által felvázolt gazdasági modell „aktualizálását” – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely szerint ez nehéz feladat lesz a kubai hatalom árnyékában felnőtt, korántsem harsány, inkább diszkrét politikus számára.

Paul Webster Hare, a bostoni egyetem nemzetközi kapcsolatok tanára, volt havannai brit nagykövet szerint „Fidelnek és Raúlnak sohasem kellett igazolniuk vezető helyüket. Ők vezették a forradalmat, és senki sem vitatta a 'jogukat', hogy vezetők legyenek. Nem hoztak azonban létre a változás véghezvitelére alkalmas demokratikus modellt, egyebek mellett ezért lesz Díaz-Canelnek kemény feladata”.

Fel kell pörgetni a gazdaságot

Évtizedek óta először lehet olyan elnöke a szigetországnak, aki nem élte át az 1959-es forradalmat, nem visel olajzöld egyenruhát, és nem vezeti a nagy hatalmú állampártot, a Kubai Kommunista Pártot, amelynek élén 2021-ig Raúl Castro marad.

Abból, hogy az új alkotmánytanácsnak hány „történelmi” vezető lesz a tagja, következtetni lehet majd arra, mennyire kész a reformokra a rendszer, és mekkora manőverezési lehetősége lesz az új elnöknek – mutatott rá az AFP.

Szakértők szerint mindenekelőtt gazdasági téren várják az új elnököt, aki képes lesz a stagnáló (2017-ben 1,6 százalékos volt a GDP-növekedés) és a meggyengült Venezuela importjától és segítségétől függő kubai gazdaság talpra állításához szükséges reformok levezetésére.

mandiner.hu, MTI; Fotó: time.com