Az Európai Ombudsman hivatalához fordul a CÖKA a Magyarországot gyalázó LIBE-jelentés miatt
Panaszbeadványt nyújtott be az Európai Ombudsman hivatalához a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága "Magyarország helyzetéről szóló" jelentése miatt, mert mint közleményükben írják, a LIBE Bizottság eljárásában megsértette az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét.
A Szerződések szellemiségével összeférhetetlen módon előkészített és biztosított vitában - a többi közt - sérült a demokrácia és az egyenlőség tiszteletben tartásának elve, a pluralizmus, a tolerancia és az igazságosság értékei, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága - állapítja meg a CÖKA.
Hozzáteszik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint az Unió működése az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul. Ilyen közös értékeink - a többi közt - a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, valamint a szolidaritás. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, ebbe beleértve a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének (külső beavatkozás nélküli) szabadságát. A véleménynyilvánítás alapvető közéleti jog, mint ahogy a Charta 11. cikke szerint a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is tiszteletben kell tartani.
Az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság az eljárás módjával megsértette a demokrácia, az egyenlőség, a pluralizmus, a tolerancia és az igazságosság követelményeit, mivel a magyarországi helyzetről (az EP 2017. május 17-i állásfoglalása alapján) készülő jelentés tervezetének összeállításához nem méltányos módon, túlnyomó többségben a magyar kormány álláspontjával szembenálló szakértőket vontak be, a témához kapcsolódó 2018. április 12-i és április 26-i bizottsági ülésen túlnyomóan a kormányt bírálók mondhattak véleményt - áll a közleményükben.
Emlékeztetnek, hogy meglátásuk szerint ezzel sérült a véleménynyilvánítás szabadsága, amelynek egyik kirívó esete április 26-án az volt, amikor az éppen beszélő Szijjártó Péter magyar külügyminisztertől - indokolatlan módon - egy időre megvonták a szólás jogát.
Sérült a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége is: az egyenlő feltételek biztosítása nélküli, manipulált vita alkalmas lehetett a magyar és európai közvélemény félrevezetésére.
Vezető kép: Magyar Hírlap
