Pesti Srácok

Boldoggá avatták a vértanú halált halt Brenner János katolikus káplánt (Frissítve!)

Boldoggá avatták a vértanú halált halt Brenner János katolikus káplánt (Frissítve!)

Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden Szombathelyen. Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak - jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

Brenner Jánosról már korábban megírtuk, 1957 telén ölték meg bestiális kegyetlenséggel. A háttérben a Kádár-diktatúra, és annak állambiztonsága mozgatta a szálakat. A tettesek kilétét még ma sem ismerjük pontosan, a rezsim igyekezett eltüntetni a nyomokat, két bűnöst is “feltálaltak” a közvéleménynek.

A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.

Szombathely, 2018. május 1. Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa (k) felolvassa Ferenc pápa dekrétumát a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjén a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
PestiSracok facebook image

A boldoggá avatási szertartást követő szentmisén a szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta. A bíboros szavai szerint Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak. Kiemelte, hogy az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette a fiatal káplán "szemet szúrt" a állam megbízottjának.

- mutatott rá a bíboros. Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel - harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve - oltották ki a fiatal káplán életét.

- fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt balkeze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott. A bíboros szavai szerint a hatvan évvel ezelőtti sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk "az új, nagy, fényes pártfogó", Boldog Brenner János. Hozzátette:

Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország "szenteket termő vidék". Már 303-ban a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és ennek a földnek a szülötte Mindszenty József bíboros is.

Szombathely, 2018. május 1. A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Varga György

A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette. Szavai szerint az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában.

Brenner János papi jelmondatára is utalva - az Istent szeretőknek minden a javára válik - hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata.

A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért. A szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő mellett a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.

Szombathely, 2018. május 1. A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János koporsója a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban a katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének napján, 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A boldoggá avatási szentmisét követően, délután két órától Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés-drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a hívek, délután három órától pedig olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek hatással volt életére, akik megemlékeznek életéről és vértanú haláláról. Ezt követően litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet. Este hat órakor gyalogos zarándoklat indul a Szentgotthárdoz tartozó Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet ahol Boldog Brenner János vértanú halált halt.

A PestiSrácok.hu stábja hamarosan videóriporttal jelentkezik a helyszínről.

MTI; Vezető kép: brennerjanos.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.