Pesti Srácok

Fenyő-gyilkosság: eltűnt iratok gyengíthetik a Gyárfás elleni bizonyítékokat

Fenyő-gyilkosság: eltűnt iratok gyengíthetik a Gyárfás elleni bizonyítékokat

Már a Fenyő-merénylet utáni napokban felmerült, hogy a mára a gyilkosság felbujtójaként gyanúsított Gyárfás Tamásnak jól jött üzleti ellenségének a halála. A rendőrségen azonban elakadtak a Gyárfással kapcsolatos információk. A nemzetközi sportvezetőre nézve terhelő, 120 oldalas dosszié kézen-közön eltűnt, majd amikor előkerült, már hiányoztak belőle a Gyárfás áfaügyét taglaló lapok – írta szombati számában a Magyar Idők.

A lap cikkében emlékeztetett, hogy rendőrség központi ügyeletére már Fenyő János megölése – 1998. február 11. – másnapján befutott egy bejelentés Gyárfásról. A Magyar Idők értesülése szerint a rendőri jelentés így szólt: ismeretlen bejelentő elmondta, hogy Gyárfás Tamást kellene ellenőrizni, mert Fenyőnek a Nap TV-vel kapcsolatban problémái voltak vele. A dokumentumra a jelentéstevő ráírta, hogy további intézkedést nem igényel, azonban azt ma már nem lehet tudni, hogy a bejelentést hanyagságból vagy szándékosan süllyesztették el. Az úgynevezett döglött ügyek osztálya később mégis vizsgálta Gyárfás Tamást is, mint akinek igen komoly oka lehetett Fenyő János halálát kívánni, és mivel csak nála találtak alvilági kapcsolatokat – Portik Tamást, Tasnádi Pétert –, az első számú megbízójelöltként került célkeresztbe. Ugyanakkor Gyárfásról szóló dokumentumok is eltűntek a belügy bugyraiban. Fenyő János a halála előtt nem sokkal a Lóverseny Kft. akkori vezetőjének, Vajtó Lajosnak átadott egy húsz ­oldalnyi – állítólagos – bizonyítékhalmazt azzal, hogy sajtókapcsolataira támaszkodva hozassa nyilvánosságra.

A konkrét neveket, időpontokat, összegeket tartalmazó iratok azt kívánták alátámasztani, hogy a Gyárfás érdekeltségé­ben álló Nap TV Angol utcai építkezéséhez kapcsolódó, áfacsalás miatt indult büntetőeljárást miként manipulálták Kaposvárott. A médiakomplexumot egy siófoki vállalkozó cége építette – aki egyébként kapcsolatban állt az olajbűnözés zászlóshajója, a Portik Tamás nevével fémjelzett Energol Rt. vezetőivel is – az ügy ezért is folyt Somogy megyében. Az ügyben jogerősen felmentették Gyárfás Tamást. A Magyar Idők Vajtó Lajostól megtudta, a kérdéses húsz oldal benne volt abban a százhúsz oldalas dossziéban, amelyet Fenyő állítólag egyenesen Kuncze Gábornak, a Horn-kormány belügyminiszterének juttatott el – Kuncze tagadta ezt –, onnan pedig néhai Kiss Ernőhöz, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság akkori vezetőjéhez került. Amikor 2000-ben újra megnyitották a Fenyő-ügy aktáit, ismét felbukkant ez a dosszié is, ám már csak százoldalas volt, és Kiss Ernőhöz már csak ennyi jutott el, az áfaügyet tartalmazó húsz lap pedig azóta sem került elő. Vajtó Lajos elmondta azt is: Portik Tamás mindig mindent lehallgatott, így tíz éve, amikor a Vadrózsa étterembe indultak együtt, hogy a Gyurcsány-kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának (NBH) főigazgatójával, Laborc Sándorral és helyettesével, Glemba Zoltánnal találkozzanak, Portik bedrótozta magát. Erről azonban Vajtó értesítette Laborcékat, így ők is rögzítették a beszélgetést, amelynek leirata az NBH irattárából később elő is került.

Gyárfás és Tasnádi is kitart egymásnak ellentmondó állításaik mellett

PestiSracok facebook image

Portik 2000 és 2004 között a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit is rögzítette, és a hírek szerint a Nemzetközi Úszószövetség vezető beosztású munkatársát egyebek mellett ezek alapján gyanúsították meg azzal: felbujtóként ő vette rá az olajmaffiózóként elhíresült férfit, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Gyárfás Tamást csütörtökön ki akarták hallgatni a nyomozók, de a volt sportvezető írásban válaszol majd az újabb kérdésekre. Gyárfás szerint nem igaz Tasnádi Péter állítása, hogy 1997-ben megbízta őt Fenyő kiiktatásának megszervezésével, és ezért fizetett volna. A különféle bűncselekmények miatt már többször jogerősen elítélt Tasnádi hétfőn a Nemzeti Nyomozó Irodában – 2012 után – ismét tanúvallomást tett és újra elmondta: Gyárfástól 1997-ben az előleget is felvette, majd amikor Fenyőt valaki megölte, jelentkezett a pénz másik feléért, majd később harmadszor is pénzt kért és kapott a producertől.

Forrás: Magyar Idők. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)