Pesti Srácok

Hatan indulnak az elnöki székért Törökországban

Hatan indulnak az elnöki székért Törökországban

Recep Tayyip Erdogan államfő mellett öt másik jelölt indulhat az előrehozott elnökválasztáson Törökországban a kormányzati közlönyben vasárnap megjelent végleges névsor tanúsága szerint.

A jelöltek listájának nyilvánosságra hozatalával hivatalosan is megkezdődött a kampányidőszak. A június 24-re kiírt választáson indulhat a hivatalban lévő államfő legfőbb riválisa, Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke. Kettejükön kívül Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja, Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP), Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja színeiben száll versenybe. Amennyiben június 24-én egyik jelölt sem tudja megszerezni a szavazatok legalább 50 százalékát, július 8-án második fordulót tartanak a legtöbb szavazatot megszerző két jelölt részvételével.

Június 24-én azonban nemcsak elnökválasztás, hanem parlamenti választás is lesz Törökországban. A kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP), valamint a parlamenten kívüli, iszlamista nacionalista Nagy Egység Pártjával közösen indul, az ellenzéki oldalon pedig négyes párt - a CHP, a Jó Párt, az Aranykor Pártja és a Demokrata Párt - lépett szövetségre. A szövetségek lehetővé teszik, hogy a kis pártok megkerüljék a parlamentbe jutás meglehetősen magas, 10 százalékos küszöbe által jelentett akadályt.

A választásokat követően Törökországban a jelenlegi parlamentáris berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. Az alkotmánymódosításról 2017 áprilisában népszavazás döntött. Erdogan április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy az AKP szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; vezető kép: Twitter

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)