Kedden dönt a Kúria kémügyben
Zárt tárgyaláson dönt kedden a Kúria a Gyurcsány-kormány polgári elhárítását megrázó úgynevezett kémügyben. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ügyben tavaly hozott jogerős felmentő ítélet ellen, mert álláspontjuk szerint az megkérdőjelezhető. A legfelsőbb bírói testület akár új eljárásra is kötelezheti a Fővárosi Ítélőtáblát, amely szeptemberben felmentette a vádlottakat - írja a Magyar Idők.
Újabb felvonásához érkezik holnap az úgynevezett kémügy, amikor a Kúria elbírálja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmét a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, illetve egy civil ellen tavaly szeptemberben született jogerős felmentő ítélet ellen. A Kúrián Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy és három társa ellen kémkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyt minősített („államtitkos”) ügyben zárt ajtók mögött hallgatják meg a vádhatóság, a védők és a vádlottak álláspontját, a döntés kihirdetése viszont már nyilvános lesz.
Mint arról korábban írtunk, a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándor vezérőrnagyot, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól. A felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt.
A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az először lefolytatott elsőfokú eljárásban – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét. Ismeretes, a kémperben először 2013-ban hirdettek ítéletet elsőfokon. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajost kémkedésért két év tíz hónap börtönre ítélte.
Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztve. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól. A Fővárosi Ítélőtábla 2015-ben az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásról rendelkezett, miután megállapította, az elsőfokú tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai olyan mértékben tértek el a valóban elhangzottaktól, hogy indokolt az ügy újrakezdése.
Másodjára a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette bűncselekmény hiányában, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, amely így jogerőssé vált. Az ügyet még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban titkosították 2041-ig, így ma sem tudható, hogy mit kerestek külföldi titkosszolgálati szakemberek 2007-ben a polgári elhárítás épületében. Az sem tudható, hogy a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem.
Az adatvédelmi biztos hivatala tavaly vizsgálta a minősítés körülményeit, és megállapította, az adatok egy része nyilvánosságra hozható, ám erre információnk szerint csak a Kúria döntésének tükrében kerülhet sor. A vizsgálat kimondta: az ügy lényegében arról szól, ami a sajtóban kiszivárgott róla. Galambos Lajos poligráfos vizsgálattal kereste az NBH-ban a szerinte kiszivárogtatókat, amihez bolgárnak mondott szakemberek érkeztek a Zömök Kft. közvetítésével. A „bolgárok” azonban oroszok voltak.
Forrás: Magyar idők; Vezető kép: Magyar Idők
