Pesti Srácok

Kutató: Európa most kezdte erősíteni a saját identitását

Kutató: Európa most kezdte erősíteni a saját identitását

Európa most kezdte erősíteni a saját identitását, hogy fel tudjon valamit mutatni az iszlám identitással szemben - mondta Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kutatója az M1 csatornán vasárnap. Arról is beszélt, az iszlám világkép szerint nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük. Hozzátette, az iszlám nemcsak vallás, hanem komplex civilizáció, az élet minden területére kiható jogi, hadászati, politikai rendszer.

A kutató azzal kapcsolatban, hogy kötelező lesz a kereszt kifüggesztése június 1-jétől Bajorország valamennyi állami hivatalában, elmondta, a döntés előzménye volt, hogy a közintézményekből eltávolították a keresztet iszlám kérésre.

-mondta.

PestiSracok facebook image

Kiemelte, alapvető értékrendbeli különbség van a két vallás és társadalom között. A keresztény-zsidó társadalmak a szólás-, vélemény-, vallásszabadságon alapszanak, azon, hogy minden ember egyenlő, és így születtek az alkotmányok. Az iszlám világkép szerint nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük.

-húzta alá.

A kutató azzal kapcsolatban, hogy több százezer muszlim gyermeknek kellene biztosítani a hitoktatást Németországban, azt mondta, a 2016-os adatok szerint Németországban jelenleg ötmillió muszlim él, az érintett hét-nyolcszázezer gyerek főképp török bevándorlók gyermeke. Ehhez hozzáadódik a mintegy egymillió muszlim, aki a jelenlegi migrációs válsággal került az országba. Az iszlám családba születő gyerek nem dönthet a vallásáról, automatikusan muszlim lesz, a képzésük az iszlám hitre kiskoruktól kezdve folyamatos. Kizártnak nevezte azt, hogy nem muszlim tanítsa az iszlámra a muszlim gyerekeket, ahogy azt is, hogy a kereszténységről tanítsák őket, mert az hitehagyáshoz vezethetne.

Forrás: MTI; fotó: youtube.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!