Pesti Srácok

Kutató: Európa most kezdte erősíteni a saját identitását

Kutató: Európa most kezdte erősíteni a saját identitását

Európa most kezdte erősíteni a saját identitását, hogy fel tudjon valamit mutatni az iszlám identitással szemben - mondta Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kutatója az M1 csatornán vasárnap. Arról is beszélt, az iszlám világkép szerint nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük. Hozzátette, az iszlám nemcsak vallás, hanem komplex civilizáció, az élet minden területére kiható jogi, hadászati, politikai rendszer.

A kutató azzal kapcsolatban, hogy kötelező lesz a kereszt kifüggesztése június 1-jétől Bajorország valamennyi állami hivatalában, elmondta, a döntés előzménye volt, hogy a közintézményekből eltávolították a keresztet iszlám kérésre.

-mondta.

PestiSracok facebook image

Kiemelte, alapvető értékrendbeli különbség van a két vallás és társadalom között. A keresztény-zsidó társadalmak a szólás-, vélemény-, vallásszabadságon alapszanak, azon, hogy minden ember egyenlő, és így születtek az alkotmányok. Az iszlám világkép szerint nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük.

-húzta alá.

A kutató azzal kapcsolatban, hogy több százezer muszlim gyermeknek kellene biztosítani a hitoktatást Németországban, azt mondta, a 2016-os adatok szerint Németországban jelenleg ötmillió muszlim él, az érintett hét-nyolcszázezer gyerek főképp török bevándorlók gyermeke. Ehhez hozzáadódik a mintegy egymillió muszlim, aki a jelenlegi migrációs válsággal került az országba. Az iszlám családba születő gyerek nem dönthet a vallásáról, automatikusan muszlim lesz, a képzésük az iszlám hitre kiskoruktól kezdve folyamatos. Kizártnak nevezte azt, hogy nem muszlim tanítsa az iszlámra a muszlim gyerekeket, ahogy azt is, hogy a kereszténységről tanítsák őket, mert az hitehagyáshoz vezethetne.

Forrás: MTI; fotó: youtube.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.