„Legyen nekem a Te igéd szerint” – ma van a csíksomlyói búcsú napja

1567-ben volt az első búcsú

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, s miután Szűz Mária segítségét kérte, győzelmet aratott a fejedelem serege felett a Tolvajos-hágón. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján. A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek.

Az új templom

A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott basilica minor (kisebb bazilika) rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült. A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén tartanak. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek.

Magyarországról több különvonat, az úgynevezett Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, valamint a Boldogasszony zarándokvonat szállítja a zarándokokat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányából közelíti meg a mise helyszínét.

Labarum és mézeskalács

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a Labarumot, a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelképet, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A harminc kilogrammos tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli a magasba, ami nem kis teljesítmény. Amikor a Labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek, a gyerekeknek szánt búcsúfia közül az egykor kultikus eledelként számontartott mézeskalács a legnépszerűbb. Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Legyen nekem a Te igéd szerint.” Az ünnepi szentmisén, amelyet a Duna Televízió, az Erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapja is közvetít, a szentbeszédet Marian Adam Waligóra pálos szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kegyhely és kolostor házfőnöke mondja.

MTI; Vezető kép: MTI