Pesti Srácok

Megválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort

Megválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.

Orbán Viktor - akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.

  • 1963. május 31-én született Székesfehérvárott. 1981-ben érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1987-ben szerzett jogi diplomát. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben több társával együtt létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.
  • Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, 1988 áprilisától tagja volt a Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989-90-ben az oxfordi Pembroke College-ban a brit liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta
  • Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988-89-ben a Fidesz egyik szóvivője, ugyanebben az időszakban, majd 1990-93-ban országos választmányának tagja volt. 1993-ban megválasztották a Fidesz elnökének, a tisztséget 2000-ig, a pártelnöki és kormányfői poszt szétválasztásáig töltötte be, 2003 óta ismét ő a párt elnöke.
  • 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagja volt.
  • 1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti frakciójának vezetője, 1994-1998 között az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke volt.
  • 1998. július 6. és 2002. május 27. között a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezette koalíciós kormány miniszterelnöke volt.
  • A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott, a 2002-es és a 2006-os parlamenti választásokon kormányfőjelölt volt.
  • Miután a Fidesz-KDNP a 2010-es parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett, az Országgyűlés 2010. május 29-én miniszterelnökké választotta. A pártszövetség újabb kétharmados választási győzelme után, 2014. május 10-én az Országgyűlés ismét kormányfővé választotta. A 2018. április 8-án tartott országgyűlési választásokon a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a KDNP magas választási részvétel mellett ismételten kétharmados győzelmet aratott, így a következő kormány is Orbán Viktor irányításával kezdheti meg a munkát.
  • 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke volt. 2002-ben megválasztották az Európai Néppárt alelnökévé, ezt a tisztséget 2012-ig töltötte be.
  • Számos nemzetközi elismerés birtokosa, egyebek mellett 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díját kapta meg Washingtonban. Ugyanabban az évben a francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével és a Hanns Seidel Alapítvány Franz-Josef Strauss-díjával is kitüntették, 2004-ben a Mérite Européen díj arany fokozatával ismerték el az európai egység és a demokrácia érdekében kifejtett tevékenységéért.

MTI, Vezető kép: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.