Pesti Srácok

Szájer: Az Orbán-beszéd világos alternatívát mutatott

Szájer: Az Orbán-beszéd világos alternatívát mutatott

A keresztény demokrácia emlegetése egyes brüsszeli, már a nevükben kereszténydemokrata képviselők egy részénél sem számít politikailag korrektnek – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője a Vasárnapi újságnak adott interjújában.

Szájer József arra számít, hogy Orbán Viktor néhány gondolata ismét felháborodott tiltakozást vált ki a brüsszeli liberálisok körében. A politikus az interjújában ugyanakkor úgy fogalmazott, a kormányfő székfoglaló parlamenti beszédére sokan fel fognak figyelni, Orbán Viktor ugyanis a liberális demokrácia egy nagyon világos alternatívájáról beszélt, és ki is fejtette azt, hogy ez többek között az állampolgárok védelmét, biztonságát, valamint a hagyományos értékekhez való csatlakozást jelenti, ami most rengeteg helyen rezonálhat.

PestiSracok facebook image

Egy végső küzdelem folyik Brüsszelben

A politikus szerint Brüsszelben jelenleg egy végső küzdelem folyik, ahol a sarokba szorítottak – akik érzékelik, hogy az általuk képviselt értékek egyre kisebb hatással vannak az emberekre – egyre hangosabban hallatják hangjukat. Szájer József példaként a Sargentini-jelentést említette.

– vélekedett.

Hazánk egyik leghangosabb bírálója, Judith Sargentini. Fotó: media.tpo.nl

Júniusban szeretnék lezárni a menekültkérdéssel kapcsolatos tárgyalásokat

A képviselő szerint Brüsszelt aggodalommal töltik el a legutóbbi európai választások eredményei is. Emiatt szeretnék júniusban mindenképpen lezárni a menekültkérdéssel kapcsolatos tárgyalásokat.

– fogalmazott a politikus. Szájer József az Orbán-beszéd egyik legfontosabb elemének a Kárpát-medencei népek összefogásáról szóló részeit nevezte. A politikus szerint ez egyfajta organikus egység, a népek együttműködése pedig összhangban van az európai értékekkel. Hangsúlyozta, azok, akik Európában aggódnak ezek miatt, példát vehetnek rólunk, hiszen itt valóban együttműködés van.

A legutóbbi, 3.0 tüntetés néhány résztvevője. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az intolerancia nem a polgári jobboldalra jellemző

A politikus beszélt az új Országgyűlés alakuló ülése napján történ Kossuth téri eseményekről is. Furcsának nevezte, hogy azok, akik arról beszélnek, hogy Magyarországon nincs vallásszabadság, most meg sem szólaltak, amikor leköpdöstek és lökdöstek három egyházi vezetőt.

– hangsúlyozta. Szájer József hozzátette, személy szerint rendkívül felháborította, hogy a Sargentini-jelentésben külön pontot kapott az, hogy Magyarországon nincs vallásszabadság. Ugyanakkor a Parlamentnél történtek rávilágítottak arra, hogy az intolerancia nem a polgári jobboldalra jellemző - mondta.

Durva állásfoglalás a határon túli magyarokkal szemben

Szájer József kitért az érvénytelenített levélszavazatok ügyére is. Úgy vélte, miközben több határon túli helyen, mint például Kárpátalján is, komoly veszélyt kockáztat meg az, aki leadja szavazatát, felháborító, hogy ilyen bürokratikus maszatolással érvénytelenítik azt.

– mondta.

A Szájer Józseffel készült teljes interjú elérhető a hirado.hu-n.

Forrás: hirado.hu; vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)