Pesti Srácok

A német sajtó nagyon szeretné, ha kívülről, a magyarok akarata ellenére „mentenék meg” a magyar demokráciát

A német sajtó nagyon szeretné, ha kívülről, a magyarok akarata ellenére „mentenék meg” a magyar demokráciát

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Spiegel Online az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójával kapcsolatban maszatolt egy sort – előbbi túlzásnak érzi, hogy a V4 nagy győzelmet ért volna el, utóbbi viszont a migránsok jogait körülaggódva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor számára minden a legjobban alakul. A Der Spiegel eközben a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban kesereg, hogy túl későn kapcsolt az EU. Úgy látszik, az öt évvel ezelőtti Tavareş-jelentés már túl régen volt ahhoz, hogy a végtelenül szabad német sajtóban is emlékezzenek rá.

A FAZ Könyörtelen bájjal a menekültek ellen címmel közölt összeállítást a szombati számában az EU-csúcsról, kiemelve:

de nem szabad megtévesztenie senkit az Angela Merkel előtt kézcsókra hajló magyar kormányfőről szóló felvételeknek, ugyanis „jottányit sem engedett” a számára belpolitikai okokból is fontos kérdésben, így nem kell kötelezően menekülteket átvenni az EU külső határán fekvő tagállamoktól. Az erre irányuló törekvések elhárítására Orbán a visegrádi négyekkel „egyfajta védelmi frontot” hozott létre, a csúcstalálkozó eredményeiről a V4 fővárosaiból érkező kommentárok pedig úgy hangzanak, mintha a csapatuk kiütéses győzelmet aratott volna a labdarúgó-világbajnokságon. A FAZ a többi között hozzátette: Orbán Viktor hamarosan személyesen fejtheti ki nézeteit a kancellárnak, aki csütörtökön fogadja Berlinben. A kancellária közleménye szerint kétoldalú, Európa-politikai és nemzetközi ügyekről lesz szó, „vagyis a migrációról”.

PestiSracok facebook image

A Spiegel Online Európa orbanizálja magát címmel közölt összeállítást, amely szerint az EU-csúcs

Orbán Viktort meglepően visszafogottnak írta a cikk, amely kiemelte, hogy már az Európai Néppárt hagyományos előkészítő ülésén sem vesztegetett egy szót sem a migránsokra, de nem is volt miért felszólalnia, hiszen „számára minden a legjobban alakul”.

Évek óta ezt játsszák az Európai Parlament haladó kórusa, de nem szívesen emlékszik a kudarcaira

Nagyon fájhatnak a történtek ott a szerkesztőségben, mert a nyomtatott Der Spiegel szombati számában is lejött egy cikk Tehetetlenül Orbánnal szemben címmel, amely az Európai Parlament LIBE bizottságában a magyarországi jogállamiságról elfogadott különjelentéssel foglalkozik. A Sargentini-jelentés néven is ismert dokumentum alapján az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás indulhat Magyarország ellen, de „az EU túl későn kapcsolt” – kesereg a Der Spiegel, bízva abban, hogy már az olvasói sem emlékeznek rá: már 2013-ban is megpróbálkozott szinte ugyanezzel az Európai Parlament, Tavareş-jelentés művésznéven.

Az eljárás még bonyolultabb lehet, mint Lengyelország esetében – vázolják a nyílt társadalom szempontjából sötét jövőt, kiemelve, hogy Orbán Viktor már nyolc éve hatalmon van, és rendszere Lengyelországgal összehasonlítva mélyebben járja át a társadalmat. A cikk szerzője felfedezte a meleg vizet, ugyanis észrevette a politikum és a nagyvállalati lobbi összefonódását, csakhogy amíg ezt a Fényességes Nyugaton a demokrácia végtelen csodájaként ünneplik, Magyarország és a magyar kormány esetében valahogy teljesen másképp ítélik meg:

Ebben kétségtelenül igaza van a Spiegelnek, nehéz lesz, mert láthatóan a magyar választópolgárok sem akarják felszámolni. Az Európai Parlamentben ülő pénznyelő képviselők egy csapata viszont ennek ellenére sem hajlandó lemondani erről a missziójáról ahelyett, hogy értelmes dolgokkal foglalkoznának.

Az EP szeptemberben dönt az eljárás megindításáról, és ebben döntő szerepe lesz az EPP frakciójának, „csakhogy az Orbán-féle Fidesz tagja ennek a klubnak” – számolt le a reményeivel a Der Spiegel.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.