Egyre több a migráns a Nyugat-Balkánon
A Nyugat-Balkánon csak mecsetek útjaként emlegetik az Ausztriáig vezető új migrációs folyosót. A lépéskényszerbe került Horvátország a hadsereg bevetését fontolgatja, míg Bosznia-Hercegovina a nyomás alatt lévő államok összefogását sürgeti.
Elszabadultak az indulatok a balkáni országok és Ausztria tegnapi migrációs konferenciáján, ahol Dragan Mektic bosnyák belügyminiszter újfent arra hívta fel a figyelmet: országa csak az év eleje óta majdnem hatezer illegális bevándorlót fogadott, és bár a migránsok többsége azt állította, hogy Bosznia-Hercegovinában szeretne menedékjogot kérni, valószínű, hogy a legtöbbjük mégis Nyugat-Európa felé veszi majd az irányt.
A tárcavezető szerint Boszniában a migráció 2018-ban érte el a csúcspontját.
A mostani migrációban már nincsenek nyitott határok, vagyis ez egyértelműen illegális migráció. Senki nem akarja, hogy ezen az úton menjenek, senki nem akarja, hogy ez a migráció így történjen, és minden, ami történik, törvényellenes, egészen a Görögországba történő belépéstől Szlovéniáig, Ausztriáig és tovább
– mondta Mektic a 2014-es és a 2018-as migrációs hullámok közti különbségekről, rámutatva: az érintett országok együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a válság mielőbb megoldódjon.
A bajba jutott balkáni kormányok mellett nemrég a Nemzetközi Migrációs Szervezet is a bevándorlás folyamatosan növekvő mértékéről tájékoztatott, a lapunk által idézett uniós dokumentumokból pedig ugyancsak kiderült: a görög–török szárazföldi határszakaszon egyre több az illegális bevándorlócsoport, akiket a jó idő, a lelassult áttelepítési program és a reménytelen szíriai helyzet együttesen késztet otthonuk elhagyására.
A Macedónián át vezető migrációs folyosó elméleti lezártsága és a szigorú határellenőrzések miatt a bevándorlók ezúttal Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, valamint Szlovénián keresztül próbálnak Nyugat-Európába jutni.
Peter Webinger, az osztrák belügyminisztérium migrációs szakértője szerint a migránsok a „mecsetútvonalon”, a nyugat-balkáni iszlám imahelyek mentén haladnak Európa felé, és itt kapják meg a szükséges támogatást, illetve információt az út folytatásához.
Boszniában a délszláv háborút megelőzően több mint ezer mecset működött, ma pedig majdnem kilencszázra teszik a működő imahelyek számát. A hivatalosan szintén muszlim többségű Albániában körülbelül nyolcszáz mecset várhatja a segítségre szoruló migránsokat.
Horvátországban szintén kézzel fogható jelei vannak az újabb bevándorlási hullámnak: sajtóforrások szerint egyre több incidensre kerül sor azokon a határszakaszokon, ahol nincs elég rendőr a migránsok megfékezésére.
– Károlyváros (Karlovac) tágabb körzetében, ahol a legkezelhetetlenebb a bevándorlási hullám, a rendőrök egyedül, egymástól egy kilométer távolságra járőröznek, ami veszélyezteti a biztonságukat, és választ ad arra is, miért jutnak át a migránsok a határon – idézte a távirati iroda a Vecernji List horvát napilapot, amely egyúttal arról tudósított: az állapotok miatt egyre több egyenruhás szerel le a migrációs folyosó körzetében
A lap úgy tudja: Szlovénia és Ausztria is azt várja Horvátországtól, hogy vezényelje ki a hadsereget a határra, ám az alacsony fizetések és a kevés katona akadályozhatja a lépést. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója tegnap közölte: Magyarország akár rendőri erők kirendelésével is támogatja az új migrációs útvonal által érintett államok határvédelmét.
Mint fogalmazott, a szóban forgó országok határvédelméről szerdán tárgyaltak a nyugat-balkáni országok rendőri vezetői, akik szerint a határok védelmére a hadsereget kellene bevetni.
Magyar Idők, Fotó: The Malta Independent
