Elismerte vereségét Erdogan kihívója
Nyilvánosan elismerte hétfőn Ankarában Recep Tayyip Erdogan török államfő győzelmét az előző napi előrehozott elnökválasztás második helyezettje, Muharrem Ince, aki a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) nevében indult a megmérettetésen. Ince a sajtótájékoztatóról kiküldte a török állami televízió, a TRT stábját, mondván, hogy az az elmúlt hetekben nem számoltak be a kampányrendezvényeiről.
Pártjának székházában tartott sajtótájékoztatóján Ince arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen.
Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna
-fogalmazott Ince. Kiemelte, a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által közölt eredmény között nincs lényegi különbség. Ince közölte azt is, hogy gratulálni fog Erdogannak a sikeréhez. Egyúttal leszögezte, mintegy 15 millió szavazatot kapott, és a célja, hogy a jövőben ezt 30 millióra növelje. Ez rövid távon is lehetséges cél, ezért fog dolgozni - nyomatékosította. Hozzátette ugyanakkor, hogy véleménye szerint a választási kampány az elejétől a végéig minden tekintetben igazságtalan volt.
Ince a vasárnap egyszerre tartott elnök- és parlamenti választás eredményével kapcsolatban hangsúlyozta, világossá vált, hogy Törökországnak egy ideig még nem lesz olyan társadalma, amely intézményeken és szabályokon alapul. A kemalista politikus úgy vélte, hogy az előző napi választással Törökország a szó legszorosabb értelmében az "egyemberes rendszerbe" lépett át.
Ezután is mindig kételyeink lesznek a jövőnket illetően
-figyelmeztetett. Ince a sajtótájékoztatóról kiküldte a török állami televízió, a TRT stábját, mondván, hogy az az elmúlt hetekben nem számolt be a kampányrendezvényeiről. Mint fogalmazott, „annak, aki a gyűléseimet nem mutatta meg, mi dolga van itt? Pont a sajtótájékoztatót fogja felvenni?" Ince mindazonáltal arra kérte a TRT riporterét és operatőreit, hogy viselkedését ne vegyék személyes sértésnek, mert az a TRT mint intézmény ellen irányul.
Barátaim, önök is dolgozók, ha szeretnék, a sajtótájékoztató után meghívom önöket kint egy kávéra
-mondta.
A vasárnapi elnökválasztást a 2014 óta hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nyerte a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett hivatalos eredmény szerint. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan elveszítette önálló abszolút többségét a törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt a képviselői mandátumok több mint a felét meg tudták szerezni.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint az elnökválasztás szavazatainak 99,92 százalékos feldolgozottságánál Erdogan 52,59 százalékon áll. A második Muharrem Ince 30,64 százalékkal. Őt Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke követi 8,4, majd Meral Aksener, a nacionalista Jó Párt (IP) jelöltje 7,29 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot. A parlamenti választáson a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottsága mellett az AKP és a MHP által alkotott, Népszövetség nevű pártszövetség a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak, és így 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett. Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 33,94 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,64 százalékát (146 képviselői széket), az IP a 9,95 százalékát (43 parlamenti helyet), az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig az 1,35 százalékát (0 mandátumot) szerezte meg. Az önállóan induló, kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) átlépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és a voksok 11,7 százalékát birtokolja (67 képviselői széket).
A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament egyúttal továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.
Forrás/fotó: MTI
