Észak-Macedónia lesz Macedónia új neve
Észak-Macedóniának hívják ezentúl az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot - jelentette be a Szkopje és Athén közötti történelmi megállapodás hírét Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden.
A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. Ezt követően az alkotmányt is módosítani fogják, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, a változások várhatóan még az idén megtörténnek.
Innen már nincs visszaút, a megállapodás megszületett
-hangsúlyozta a macedón kormányfő, majd úgy folytatta,
itt az alkalom, amelyet bátran és merészen kell megragadni, csak ez a hazafias megoldás.
Mint mondta, a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. Az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság nevet. Ezt a nevet pedig már minden szomszédos ország és a nemzetközi közösség is elismeri. Zoran Zaev megfogalmazása szerint a két és fél évtizedes vita lezárása egyben azt is jelenti, hogy Szkopje többé nem lesz kirekesztett, nem lesz elvágva Európa többi részétől, mint ahogyan eddig volt. Kiemelte, hogy a megállapodással jelentős előrelépés történt az ország európai uniós és NATO-csatlakozása szempontjából is. Reményét fejezte ki, hogy az uniós állam- és kormányfők június végi brüsszeli találkozóján zöld jelzést adnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, és a NATO is hamarosan harmincadik tagjaként köszönheti az országot. A kormányfő arra kérte az ellenzéket, támogassa a Görögországgal megszületett megállapodást, hiszen az országnak nincs vesztegetni való ideje, és csak összefogással lehet eredményeket elérni. Korábban a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is egyet nem értését fejezte ki a névváltoztatás miatt, a párt szimpatizánsai utcára is vonultak, hogy így tiltakozzanak a szerintük alkotmány- és nemzetellenes lépés ellen.
A macedón sajtó értesülései szerint Gjorge Ivanov államfő nem ért egyet a névváltoztatással.
Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
Forrás: MTI
