Pesti Srácok

Június 4-én nem a "Trianon átkára" emlékezünk, hanem a nemzeti összetartozásért állunk ki

Június 4-én nem a "Trianon átkára" emlékezünk, hanem a nemzeti összetartozásért állunk ki

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Isztiméren mond beszédet a Rákóczi Szövetségnek a Kárpát-medencei és diaszpórából érkező magyar fiatalok körében rendezett megemlékezésén. A fővárosban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi köszöntőt mond a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség című konferenciáján, amely a Magyarság Háza kétnapos, ünnepi rendezvénysorozatának része. Az eseményt az V. kerületi Akvárium klubban tartják. A nagytétényi országzászlónál tartja megemlékezését Budafok-Tétény önkormányzata. Beszédet mond Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, köszöntőt mond Németh Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Nemzeti ökumenikus megemlékezés lesz a hősök napja, a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából a Belvárosi plébániatemplomban mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Csutka Tamás nyugalmazott református tábori püspök részvételével. Megemlékezést tartanak a többi között Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsen, Egerben, Salgótarjánban, Debrecenben és Zalaegerszegen is.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta:

PestiSracok facebook image

MTI; Fotó: 444.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.