Még az idén benyújtják az új paksi blokkok létesítési engedélykérelmét
A tervek szerint az idén benyújtják a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez szükséges létesítési engedélykérelmet - mondta a beruházás tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Pécsen.
Mintegy 200 ezer oldal szöveget, valamint 100-150 ezer oldal táblázatot, műszaki mellékletet adnak be engedélyezésre a hatóságnak - ismertette Süli János az atomenergetika jogi vonatkozásairól rendezett nemzetközi konferencián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kiemelte, hogy a hatóságnak 15 hónapja van a dokumentáció elbírálására; az engedélyezési folyamatba, egyéves időtartamra, nemzetközi szakértőket is bevonnak. A létesítési engedély birtokában indulhat a főépület építése - tette hozzá.
Süli János közölte, hogy az új blokkok beüzemeléséig további mintegy hatezer engedély szükséges. Az engedélyezési folyamat műszaki, jogi és gazdasági elemzések "tömegét" vonja maga után. A politikus arra számít, hogy az engedélyeket az ellenzék meg fogja támadni, ezért "el kell jutni odáig, hogy azok jogerős ítélettel legyenek megtámogatva" - fogalmazott.
A konferencia témájára térve Süli János arról beszélt, az ilyen beruházások legbonyolultabb kérdései jelenleg már nem műszaki, hanem jogi természetűek. A paksi bővítésről kiemelte, hogy a magyar fél mindig egyértelműen "a nyilvánosság mellett áll", ugyanakkor a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről.
"Azért nem tudjuk a dokumentációk széles körét pillanatnyilag nyilvánosságra hozni, mert az az orosz fél érdekeit sértené" - jelentette ki és megemlítette, hogy az erről szóló perek jelenleg zajlanak.
Süli János arról is beszélt, hogy a paksi bővítésen túl további erőművek építése is szükségessé válik a jövőben, ugyanis "a teljes hazai erőműpark elöregedett". Prognózisa szerint 2030-ra a két új paksi blokk üzembe állításával együtt is mintegy 5000 megawatt kapacitáshiány lesz a magyar energetikai rendszerben. Az új erőművek engedélyezése a paksi bővítés eljárásához hasonlóan bonyolult lesz - figyelmeztetett a miniszter.
Zeller Gyula, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese köszöntőjében újdonságnak nevezte az egyetem jogi karán indított atomenergetikai szakjogász képzést. Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a képzés célja, hogy az atomenergia előállításával, forgalmazásával, a hulladék tárolásával kapcsolatos tevékenységet végző nem jogász diplomások számára speciális jogi szaktudást biztosítson.
Az egynapos nemzetközi tanácskozáson a többi között a paksi bővítés vízjogi vonatkozásairól, a magyarországi energetikai igazgatás kérdéseiről, illetve a digitális átalakulás nukleáris iparra kifejtett hatásáról, illetve annak oktatási és jogi aspektusairól értekeztek az előadók. A pécsi önkormányzat a konferencia alkalmából az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta: a PTE és az Oroszországi Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetem közötti együttműködési megállapodás alapján az (atomenergetikai szakjogász) képzést "a legnevesebb orosz nukleáris szakemberek fogják elősegíteni".
A pécsi egyetem hosszú távon is részt kíván vállalni a Paks II. projekthez kapcsolódó oktatási és szervezési feladatokban magyar és orosz szakemberek részére egyaránt - tették hozzá. A kommünikében idézték Páva Zsoltot (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely polgármesterét is, akinek szavai szerint Pécs szerepet kíván vállalni a paksi bővítéshez kapcsolódó feladatokban, amelynek az egyik fontos eleme a PTE szerepvállalása az oktatási kérdésekben.
MTI, Vezető kép: MTI
