Pesti Srácok

Merkel: Nem szabad csak a kompromisszum kedvéért alkukat kötni

Merkel: Nem szabad csak a kompromisszum kedvéért alkukat kötni

Nem kell minden áron az egyetértést kifejező közös nyilatkozattal zárni a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) következő csúcstalálkozóját - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben.

Kiemelte, hogy nem szabad felpuhítani az eddigi G7-csúcstalálkozókon elért eredményeket, köztük a protekcionizmus elutasítását és az egységes kiállást a méltányos világkereskedelmi rendszer mellett, és nem szabad csak a kompromisszum kedvéért kompromisszumot kötni. Ezért meglehet, hogy őszintébb megoldás, ha közös zárónyilatkozat helyett csak egy összefoglalót adnak ki a házigazda kanadai kormány szerkesztésében.

Angela Merkel egy új parlamenti formátum keretében, a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán nyilatkozott. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban most először kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt, egy órán keresztül, minden kérdésre és válaszra egy-egy perc volt. Az első témát a kormány jelölhette ki, ez volt a pénteken Kanadában kezdődő kétnapos G7-csúcs, amelyről a kancellár bevezetője után 30 percig tehetettek fel kérdéseket, majd a fórum második felében bármilyen ügyben kérdőre vonhatták a kormányfőt. Angela Merkel az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta csoport vezetőinek tanácskozásáról szólva kiemelte, hogy nehéz megbeszélésekre számít, főleg Donald Trump amerikai elnökkel. Mint mondta, az iráni atomprogram, a párizsi klímaegyezmény és az amerikai védővámok ügye mind azt mutatja, hogy komoly problémák vannak multilaterális - többoldalú - megállapodásokkal. Arról is beszélt, hogy nincs napirenden Oroszország visszavétele a csoportba, mert tagjai kiállnak a nemzetközi jog mellett, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése Oroszországba pedig súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A többi között azt is elmondta, hogy a találkozón kétoldalú megbeszélést folytat majd Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel.

Angela Merkel a fórum második felében a legtöbb kérdést a migrációval, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségén törvénysértő módon elbírált menedékjogi kérelmekkel kapcsolatban kapta. Azokkal a hét végi sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint tudott a BAMF szerkezeti gondjairól, hangsúlyozta, hogy éppen azért került a hivatal élére 2015-ben Frank-Jürgen Weise akit a legjobb német államigazgatási vezetők között tartanak számon, mert súlyos szerkezeti, működési hiányosságok mutatkoztak, amelyeken időközben sikerült javítani, de sok tennivaló van még. Kiemelte, hogy számtalanszor tárgyalt a BAMF vezetőjével a szervezet állapotáról. Hozzátette, hogy a BAMF munkatársainak döntő többsége rendkívül nehéz körülmények - a nemzetközi menekültválság elmélyülése közepette - is kiváló munkát végzett.

PestiSracok facebook image

Kormányának korábbi álláspontját megerősítve kijelentette, hogy a válság 2015-ös elmélyülése rendkívüli humanitárius helyzetet okozott, amellyel az ország sikeresen megbirkózott. Ismertette: elkészül a külügyminisztérium elemzése Afganisztán biztonsági helyzetéről, amelynek alapján a kormány úgy látja, hogy nem kell többé korlátozni az elutasított menedékkérők visszaszállítását a dél-ázsiai országba. A témák között szerepelt az Európai Unión kívülről származó képzett munkavállalók bevándorlásáról szóló a menekültügytől független törvény ügye is, amellyel kapcsolatban Angela Merkel ismertette, hogy a szerdai kormányülés után, az ügyben érintett miniszterek első egyeztetésével megkezdődött a jogszabály kidolgozása. Az euróövezet tervezett reformjával kapcsolatban megerősítette álláspontját, miszerint nem szabad közösségi szintre emelni az államadósság törlesztése iránti tagállami felelősséget, ezért az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével kiépítendő euróövezeti valutaalapnak csak szigorú feltételekkel szabad majd hitelekkel támogatnia a külső segítségre szoruló országokat.

Forrás:MTI,Fotó:MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.