Pesti Srácok

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása, mint az épületért a tulajdonosnak felkínált összeg: a jelenleg zajló bírósági perben egy jogi szakvélemény 1,23 millió euróban (391,7 millió forintban állapította meg az épület értékét, holott a korábbi tulajdonost csak 310 ezer euróval (101 millió forinttal) kárpótolták.

A 310 ezer eurót az épület korábbi tulajdonosa túl kevésnek találta, ezért fordult bírósághoz. A becslést végző szakértő azzal indokolta a lényegesen magasabb összeget, hogy a korábbi szakvélemény, amelynek alapján a kártérítési összeget megállapították, az épület állapotát jóval rosszabbra értékelte. A bécsi alkotmánybíróság egy éve döntött úgy, hogy nem jogellenes Adolf Hitler ausztriai szülőházának kisajátítása. Az osztrák állam így kívánta megakadályozni, hogy az épület szélsőségesek zarándokhelye legyen. A házat szanálni akarják és szociális célokra szeretnék felhasználni. Az egykori tulajdonos a lépést alkotmányellenesnek vélte és bírósághoz fordult. Az alkotmánybíróság elnökének akkori indoklása szerint az államnak különleges felelőssége, hogy meghiúsítsa a neonáci ideológiák térnyerését és az állam felelőssége, hogy ne történjen visszaélés. Ez pedig csak a teljes körű rendelkezési joggal lehetséges. Hitler 1889-ben született az osztrák-német határon fekvő kisvárosban. A nagyméretű saroképület, amelyben élete első éveit töltötte, 1938-ig egy helyi család tulajdonában volt. Akkor vásárolta meg a náci diktátor egyik bizalmasa, Martin Bormann. A nácik felújították és kulturális központot alakítottak ki benne. A házat 1952-ben vásárolta vissza az eredeti tulajdonos, aki később bérbe adta. Működött a falai között iskola és bank is, majd 1972-ben az állam bérelte, hogy sérült embereknek alakítson ki otthont benne. Az épület azóta áll üresen, gazdája azonban így is pénzt keresett vele, a belügyminisztérium és Braunau városa ugyanis havi mintegy 4700 euró bérleti díjat fizetett neki. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter korábban több alkalommal a ház lebontása vagy teljes átalakítása mellett állt ki. A belügyminisztérium által felállított szakértői bizottság a náci diktátor szülőházának átalakítását és nem a lebontását javasolta. Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ausztriai csoportja is Hitler szülőházának lerombolása ellen foglalt állást.

Forrás:MTI, Fotó:MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.