Pesti Srácok

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása

Négyszer többe kerülhet az osztrák államnak Hitler szülőházának kisajátítása, mint az épületért a tulajdonosnak felkínált összeg: a jelenleg zajló bírósági perben egy jogi szakvélemény 1,23 millió euróban (391,7 millió forintban állapította meg az épület értékét, holott a korábbi tulajdonost csak 310 ezer euróval (101 millió forinttal) kárpótolták.

A 310 ezer eurót az épület korábbi tulajdonosa túl kevésnek találta, ezért fordult bírósághoz. A becslést végző szakértő azzal indokolta a lényegesen magasabb összeget, hogy a korábbi szakvélemény, amelynek alapján a kártérítési összeget megállapították, az épület állapotát jóval rosszabbra értékelte. A bécsi alkotmánybíróság egy éve döntött úgy, hogy nem jogellenes Adolf Hitler ausztriai szülőházának kisajátítása. Az osztrák állam így kívánta megakadályozni, hogy az épület szélsőségesek zarándokhelye legyen. A házat szanálni akarják és szociális célokra szeretnék felhasználni. Az egykori tulajdonos a lépést alkotmányellenesnek vélte és bírósághoz fordult. Az alkotmánybíróság elnökének akkori indoklása szerint az államnak különleges felelőssége, hogy meghiúsítsa a neonáci ideológiák térnyerését és az állam felelőssége, hogy ne történjen visszaélés. Ez pedig csak a teljes körű rendelkezési joggal lehetséges. Hitler 1889-ben született az osztrák-német határon fekvő kisvárosban. A nagyméretű saroképület, amelyben élete első éveit töltötte, 1938-ig egy helyi család tulajdonában volt. Akkor vásárolta meg a náci diktátor egyik bizalmasa, Martin Bormann. A nácik felújították és kulturális központot alakítottak ki benne. A házat 1952-ben vásárolta vissza az eredeti tulajdonos, aki később bérbe adta. Működött a falai között iskola és bank is, majd 1972-ben az állam bérelte, hogy sérült embereknek alakítson ki otthont benne. Az épület azóta áll üresen, gazdája azonban így is pénzt keresett vele, a belügyminisztérium és Braunau városa ugyanis havi mintegy 4700 euró bérleti díjat fizetett neki. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter korábban több alkalommal a ház lebontása vagy teljes átalakítása mellett állt ki. A belügyminisztérium által felállított szakértői bizottság a náci diktátor szülőházának átalakítását és nem a lebontását javasolta. Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ausztriai csoportja is Hitler szülőházának lerombolása ellen foglalt állást.

Forrás:MTI, Fotó:MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.