Pesti Srácok

Osztrák alkancellár: az EU-nak el kell törölnie az orosz szankciókat

Osztrák alkancellár: az EU-nak el kell törölnie az orosz szankciókat

Heinz-Christian Strache, az osztrák alkancellár szerint itt az ideje, hogy normalizálódjon az Európai Unió politikai és gazdasági viszonya Oroszországgal.

A szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache egy szombaton közzétett interjújában arról beszélt, hogy az Európai Uniónak újra át kellene gondolni az Oroszországot sújtó szankcióit. Minderre azért van szükség, mert a korlátozó intézkedések igen negatív hatásokkal bírnak az osztrák gazdaságra.

– fogalmazott Strache. Az alkancellár azzal kapcsolatban vetette fel az ötletet, hogy Washington új vámtarifát szabott ki az európai acélra és alumíniumra, ez pedig június elsejével életbe lépett.

PestiSracok facebook image

Az alkancellár szerint az Európai Uniónak muszáj valamit lépnie erre, és joggal követelheti az orosz szankciók enyhítését. A 2014 óta életben lévő korlátozó intézkedések ugyanis az osztrák közgazdasági kutatóintézet szerint három év alatt 2,1 milliárd eurós kárt okoztak az ország gazdaságának. Az, hogy Európai Uniót ez mennyire fogja megtörni, az kérdéses, bár Junker válaszlépéseket ígért, viszont mindenképp érdemes megemlíteni, hogy Olaszország felől is érkezik nyomás. A koalícióban kormányzó Liga és Öt Csillag Mozgalom ugyanis korábban közösen aláírt egy paktumot, ami az oroszellenes szankciók azonnali megszüntetését követeli Brüsszeltől.

Szintén beszédes, hogy a korábbi, Északi Áramlat 2 projektet érintő amerikai szankciók miatt Merkel is kénytelen volt Putyinhoz fordulni, hiszen – mint ahogy az orosz elnök rámutatott – az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz energiahordozó. Ez persze elég kényelmetlen helyzetbe hozta Németországot, hiszen Berlin volt a leghangosabb szószólója az Oroszország elleni szankcióknak.

MTI/888; Fotó: Die Zeit

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.