Soros György és fia Magyarországot is ócsárolja a New York Times-ban
A Balkánon esély mutatkozik Európa stabilizálására - írta Soros György a The New York Timescímű napilap internetes oldalán hétfőn megjelent véleménycikkében, amelyet a fiával, Alexander Sorossal közösen jegyez. Az újság "a Nyílt Társadalom Alapítvány vezető tisztségviselőiként" mutatja be Sorost és fiát. A cikk annak kapcsán foglalkozik a Balkánnal és Európával, hogy - mint a szerzők írják - csaknem 25 évbe telt, amíg Athén és Szkopje megállapodott a volt jugoszláv tagköztársaság, Macedónia nevének megváltoztatásában. Sorosék hazánkat is ócsárolják.
Hiba lenne kisebb jelentőségű fejleményként értékelni ezt, különös tekintettel arra, hogy a transzatlanti szövetség egysége a második világháború óta mélypontra süllyedt, és az Európai Unió egységét minden egyes nemzeti választáson kihívások érik".
Az írásban a szerzők "történelmi kompromisszumnak" nevezik Macedónia névváltoztatását, és úgy vélik, azzal, hogy a két országnak "sikerült enyhítenie a nemzeti történelmük miatti nézetkülönbségeket", lehetőséget teremtenek Európa vezetőinek és az Egyesült Államoknak a "jelenlegi folyamatok meghiúsítására" és egyúttal egy biztonságos Balkán jövőjének kialakítására, amely "egész Európa stabilitásának" kulcsa.
Soros György és fia szerint a térségben nemcsak Európa és az Egyesült Államok az egyedüli szereplők. "Oroszország világossá tette, hogy amennyiben érdekeit fenyegetik, közbe fog avatkozni" - írják, és ezzel összefüggésben a potenciális NATO-bővítésre utalnak. Orosz beavatkozásnak tulajdonítják a 2016-ban történt és általuk "puccsnak" nevezett montenegrói változásokat. Megemlítik Recep Tayyip Erdogan török államfő és Peking szerepét a térségben, megjegyezve, hogy a Balkánon jelenleg Kína az egyik legnagyobb befektető.
Ez utóbbi jelenségekre "határozott választ" sürgetnek, hozzátéve, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Az Európai Unió "csatlakozási fáradtságtól szenved" - írják, és arra a következtetésre jutnak, hogy a legbonyolultabb problémákat - mint fogalmaznak - éppen a 2004 után csatlakozott országok jelentik. Ezzel összefüggésben megemlítik a Horvátország és Szlovénia közötti, régóta húzódó határvitát, Törökország ciprusi jelenlétét, és utalnak Lengyelország és Magyarország "antidemokratikus lépéseire". Ezzel kapcsolatban konkrétumot nem említenek.
A cikkben úgy vélekednek, hogy a Balkán országaiban élők többsége szoros kapcsolatot akar a Nyugattal, és elsősorban tagja kíván lenni az Európai Uniónak, és ez a helyzet még a viszonylag oroszbarátnak számító Szerbiában is.
A tétlenségnek ijesztő következményei lehetnek, mert ezek az államok nagy valószínűséggel Oroszország, Törökország és Kína befolyása alá kerülhetnek.
- vélekednek.
Mti; Fotó: American Lookout
