Ukrán külügyminiszter: nem áll szándékunkban diszkriminálni a magyar kisebbséget
Magyarországon kezdik megérteni, hogy Ukrajnának nem áll szándékában diszkriminálni a Kárpátalján élő magyar kisebbséget az új oktatási törvénnyel - foglalta össze Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a jogszabályról a napokban tartott miniszteri szintű konzultáción szerzett benyomásait az Ukrajinszka Parvda hírportálnak írt cikkében, amelyből az UNIAN hírügynökség idézett.
Múlt pénteken Kárpátalján, az Ungvárhoz közeli Alsószlatina gyógyüdülőhelyen folytatott megbeszélést a törvény vitatott nyelvi cikkelyéről az ukrán diplomácia vezetője, valamint Lilija Hrinevics oktatási miniszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével, a kárpátaljai magyarság vezetőinek részvételével.
A konzultáció után Szijjártó Péter egyebek mellett kijelentette,
Magyarország részéről nem kívánnak vitába bocsátkozni arról, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan akarja hatékonyabbá tenni az államnyelv oktatását, de ezt ne a magyar kisebbségi nyelven történő oktatás kárára tegyék.
Jelezte, hogy az egyeztetésen történtek előrelépések, de - mint fogalmazott -
az előttünk álló út még hosszú, és sok erőfeszítést kell tennünk annak érdekében közösen, hogy a tavaly szeptember előtti (az oktatási törvény elfogadása előtti) kontextushoz vissza tudjunk térni".
Cikkében Klimkin úgy értékelte, hogy a vita kimozdult a holtpontról, ami valóban jelentős győzelem. Hangsúlyozta, hogy ez egy közös ukrán-magyar siker, nem egyik vagy másik oldal győzelme a másik fölött, és jelentős lépés az egymás felé közeledés útján.
Úgy tűnik, magyar partnereink végre belátták, hogy a törvény nem fog megváltozni. Most pedig a felek már a kompromisszumok keresésére irányították erőfeszítéseiket, a törvény végrehajtásának mikéntjeire koncentrálva"
- fejtegette a miniszter.
Kiemelte: az ukrán fél biztosította a magyar felet afelől, hogy teljesíti a Velencei Bizottságnak az átmeneti időszakra vonatkozó ajánlását, vagyis a nyelvi cikkely életbe léptetésének 2023-ig történő elhalasztását.Klimkin egyértelművé tette viszont, hogy Kijev ezzel nem a probléma megoldását akarja elodázni. "Ezt az időszakot mi minőségi gyakorlati felkészülésre használjuk. Ez magában foglal új programokat, módszertant, tankönyveket, szótárakat és tanári képzést is" - emelte ki. A miniszter ismételten megerősítette, hogy mindezeken felül, a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően,a 7. cikkely nem fog kiterjedni a magániskolákra. Minden állami kisebbségi iskola pedig - mint írta - "széles hatásköröket kap abban, hogy maga dönthesse el, mely tantárgyakat tanítják majd ukránul és melyeket anyanyelven".
Mindezek jó alapot teremtenek arra, hogy a gyermekek számára biztosítsák mindkét nyelv elsajátítását, a felnőtteknek pedig a vitás kérdések konstruktív és demokratikus rendezésének lehetőségét"
- összegezte az ukrán külügyminiszter.
MTI; Fotó: delfi.en
