Életbe lépnek a kínai termékekre kivetett amerikai védővámok

Az elnök csütörtökön este Montanában újságíróknak megerősítette: kitart a kínai termékekre kivetett védővámok mellett, és a 34 milliárd dollár értékben kivetett vámok életbe lépnek annak ellenére is, hogy Peking azonnali válaszlépéseket helyezett kilátásba. Trump elnök kereskedelmi háborúja Kínával kezdetét veszi - fogalmazott elemzésében a Bloomberg hírügynökség, hozzátéve, hogy ez csupán egy hosszabb dráma kezdete.

Az elemzők véleménye megoszlik az amerikai-kínai kereskedelmi háború és Donald Trump szélesebb értelemben vett kereskedelmi és gazdaságpolitikája megítélésében. Abban csaknem valamennyi elemző egyetért, hogy az elnök következetes a 2016-os választási kampányában meghirdetett és az "Amerika az első" gondolat jegyében megfogalmazott gazdaságpolitikája megvalósításában.

- fogalmazott az amerikai közszolgálati rádió (NPR) összeállítása.

Donald Trump gazdaságpolitikáját a vele egyetértők hazafiasnak, az őt bírálók populistának nevezik. Kereskedelempolitikájának legmarkánsabb jellemzőjeként a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi egyezményből történt amerikai kivonulást, a Kanadával és Mexikóval kötött és 1994-ben életbe lépett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalását és a különböző importtermékekre kivetett védővámokat említik.

Donald Trump az Egyesült Államok érdekeinek elsőbbségét hangoztatja. A G7-es országcsoport júniusban Kanadában tartott csúcsértekezletén például azt mondta, hogy országát a szövetségesei és gazdasági partnerei "malacperselyként" használják, egyik korábbi Twitter-bejegyzésében pedig arról írt, hogy "amikor egy ország (Amerika) dollármilliárdokat veszít a kereskedelmen elvileg valamennyi országgal, amellyel üzletet köt, akkor a kereskedelmi háború jó dolog és könnyű megnyerni". Ennek jegyében hirdetett védővámokat kínai termékekre, hangsúlyozva, hogy Pekingnek évi 376 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van Washingtonnal szemben. Márciusban 25 százalékos védővámot vetett ki az acéltermékekre és 10 százalékos vámot az importalumíniumra, és nem tett kivételt Washington régi szövetségeseivel sem, így például Kanadával és az Európai Unióval. Sőt, további védővámokat ígért, például német gépjárművekre.

Egy elemző, Martin Feldstein a The Wall Street Journal című lapban úgy véli, hogy az elnök védővámokat meghirdető és további tarifákkal fenyegetőző politikája csupán "taktikai eszköz" ahhoz, hogy Kínát és más országokat az Egyesült Államokkal szemben fennálló kereskedelmi többletük leszorítására ösztökéljen, a szakértők többsége azonban arra figyelmeztet: ezzel pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok érdekeinek és az átlag amerikai fogyasztóknak árthat a legtöbbet. Hozzáteszik, az érintett országok ellenlépéseket jelentettek be, vagy ilyeneket fontolgatnak. Kanada a napokban 13 milliárd dollár értékben vetett ki védővámokat, az Európai Unió pedig több, mint hárommilliárd dollárnyi védővámot vetett ki amerikai termékekre, köztük a mogyoróvajra és a bourbon whiskyre.

Szűkülő exportpiacaik miatt Kentucky, Nebraska és Iowa farmergazdálkodói már keresték az egyeztetési lehetőségeket a Fehér Házzal. A motorkerékpárokat gyártó Harley Davidson a napokban jelentette be, hogy külföldre viszi a gyártást, a General Motors (GM) pedig arra figyelmeztetett, hogy a GM-üzemekben amerikai munkahelyek kerülhetnek veszélybe.

A kereskedelmi konfliktusok miatt, szintén az amerikai közszolgálati rádió elemzése szerint, már drágultak az élelmiszerek, illetve jelentősen emelkedhet a főleg a szerényebb jövedelmű rétegek által vásárolt, például kínai gyártású fogyasztási cikkek ára is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI