Pesti Srácok

Elhunyt Szepesi György, az Aranycsapat "tizenkettedik játékosa", a rádió aranykorának utolsó legendája

Elhunyt Szepesi György, az Aranycsapat "tizenkettedik játékosa", a rádió aranykorának utolsó legendája

Szerdára virradóra 96 évesen elhunyt Szepesi György – közölte a család a Nemzeti Sporttal. A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, MLSZ-elnökként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek.

Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten, Friedländer György néven, édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Nem sokkal később, 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, osztályvezetőként, bonni tudósítóként dolgozott. Közvetítéseire milliók emlékeznek. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról, míg a labdarúgó-világbajnokságokon 1954-től 2010-ig dolgozott.

S nem csak a mikrofon mögött alkotott nagyot: 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökeként tevékenykedett, 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagja volt. MLSZ-elnökként

PestiSracok facebook image

Pályája során sok díjat és elismerést elnyert, a FIFA Érdemrendjétől, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrendjétől (ezüst fokozat, 1995) a Pulitzer-emlékdíjon át (2002) a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) életműdíjáig (2016). A Puskás Ferencné által létrehozott Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány 2015-ben díjat nevezett el róla, amelyet minden évben egy magyar sportújságíró kap egymillió forintos pénzjutalommal.

Az Aranycsapat tizenkettedik játékosaként emlegetik, erről így nyilatkozott:

Akkor közvetített először válogatott mérkőzést – 1945. augusztus 20-án –, amikor Puskás Ferenc bemutatkozott címeres mezben. Sporttörténeti magyar–osztrák (5:2) volt: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja – és persze a mikrofon előtt álló Szepesi Györgyé is.

NS; Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő (Szepesi György 1949-ben.)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)