Pesti Srácok

ENSZ: az emberkereskedelem áldozatainak csaknem harmada gyerek

ENSZ: az emberkereskedelem áldozatainak csaknem harmada gyerek

A globális emberkereskedelem azonosított áldozatainak 28 százaléka gyerek - derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Emberkereskedelem Elleni Ügynökségek Közötti Együttműködési Csoport (ICAT) jelentéséből az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja (július 30.) alkalmából.

A fekete-afrikai, közép-amerikai és karibi térségben ez az arány 62-64 százalék közötti - hangsúlyozza a jelentés.

- mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

- tette hozzá.

Az UNICEF és az ICAT szerint a gyermekáldozatok valós száma nagyobb lehet a jelenlegi adatoknál. A gyermekeket ritkán azonosítják, többségük ugyanis a kereskedőktől vagy a megbélyegzéstől, illetve a segítségnyújtás elutasításától való félelmében, ismeretek hiányában, vagy a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság okán nem mer segítséget kérni. Az Európai Bizottság emberkereskedelemről szóló 2016-os jelentése szerint 2013-2014-ben az uniós tagállamok közül Romániában, Bulgáriában, Hollandiában, Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb az emberkereskedelem áldozatainak száma. A gyermekkereskedelem áldozatai gyakran hátrányos helyzetű családokból származnak, közöttük számos roma származású, illetve olyan gyerek található, aki gyermekvédelmi intézményben vagy javítóintézetben nevelkedett. A gyermekkereskedelem jelentősebb arányban fordul elő az ország szegényebb területein és közösségeiben. A lányok és a fiúk is áldozataivá válhatnak a gyermekkereskedelemhez jellemzően kapcsolódó prostitúciónak, a koldultatásnak és a kisebb bűncselekmények elkövetésének.

PestiSracok facebook image

Különösen a menekült és lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyerekek kiszolgáltatottak. Akár háború és erőszak elől menekülnek, akár jobb életlehetőségeket keresnek, kevés gyermek talál magának biztonságos útvonalat. Mindez növeli a valószínűségét annak, hogy a gyermekek veszélyes területekre tévednek családjukkal, vagy egyedül maradnak, kitéve a kereskedők zaklatásának, kizsákmányolásának, bántalmazásának. Az UNICEF és az ICAT további kormányzati intézkedéseket és határokon átívelő megoldásokat sürget a gyerekek biztonsága megőrzéséért. Ezek közé tartozik egyebek között a biztonságos és legális migrációs útvonalak bővítése, ahol a gyermekek a családjukkal tarthatnak, illetve a családegyesítést gátló törvényi akadályok feloldása. Az UNICEF és ICAT szerint ezenkívül fontos lenne a gyermekvédelmi intézményrendszer és a szociális védőháló erősítése, annak biztosítása, hogy minden ügy elbírálása a gyermek egyéni helyzetének mérlegelése alapján és az ő legjobb érdekének figyelembevételével történik, valamint a határokon átívelő együttműködés azoknak a döntéseknek az elkerüléséért, amelyek még veszélyesebb útvonalakra terelnék a menekült gyermekeket.

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.