Pesti Srácok

Folytatódhatnak az egyeztetések az MTA és az ITM között

Folytatódhatnak az egyeztetések az MTA és az ITM között

Folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Az MTA elnöksége szerdai határozatában felkérte az akadémia vezetőjét, hogy a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról tárgyaljon a szaktárcával.

Az Akadémia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a határozatban "az elnökség - az alaptörvényben foglalt kötelességének tudatában és hangsúlyozva az MTA azon törekvését, hogy intézethálózata láthatóan járuljon hozzá a tudománypolitikai célok megvalósításához és nemzetközileg mért eredmények eléréséhez - felkéri az akadémia elnökét, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel".

Az elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek: az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása; személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai; az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon; a Lendület, az OTKA és a Posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével; a köztestület vagyona az MTA tulajdonában maradjon; és a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését és segítsék elő fejlődésüket.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani. Mint írják, az intézethálózat irányítási rendszerének átalakítása során az Akadémia figyelembe veszi - a hazai sajátosságok mellett - a német Max Planck Társaság működési modelljét. Az elnökség az irányítási rendszerre vonatkozó javaslatot - a tudományos osztályok és az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa véleményének megismerése után - döntésre a jövő évi májusi közgyűlés elé terjeszti. Az elmúlt hetekben az akadémia minden lehetőséget kihasznált annak érdekében, hogy elérje a 2019-es költségvetés tervezetének módosítását - írták a közleményben, hozzátéve, hogy az Országgyűlés döntése után hívta össze az MTA elnöke a szerdai rendkívüli elnökségi ülést.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)