Pesti Srácok

Latorcai: Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiái megalapozhatják közös jövőjüket

Latorcai: Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiái megalapozhatják közös jövőjüket

Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiákat szenvedett el, és ez jó alap lehet az összefogásra, a közös jövő építésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Rigából, telefonon nyilatkozva az MTI-nek.

Latorcai Csaba egy rigai holokauszt-megemlékezésen vett részt, amelyen a lett külügyminiszterrel együtt felavatta a Lettországba deportált magyar zsidó nők emlékművét. Az államtitkár hangsúlyozta: mindkét nemzetet sújtotta mind a náci, mind a kommunista diktatúra. A közös történelem pedig jó alap lehet arra, hogy a két nemzet közösen nézzen szembe és küzdjön meg a "legkomolyabb európai kihívásokkal". Hozzátette: nemcsak a negatív tapasztalatok azonosak, hanem az a zsidó-keresztény hagyomány is, amely mindkét nemzet kultúráját összefogja, és amely az egyetlen jövőképet is jelentheti Európa számára.

Latorcai Csaba felidézte: több ezer magyar zsidó nőt deportáltak Auschwitzon keresztül Lettországba, jó részük a munkatáborokban lelte halálát, sokan pedig azokban a halálmenetekben vesztek oda, amelyeket a Német Birodalom felé indítottak a németek a Vörös Hadsereg közeledésének hírére. Beszélt arról is, hogy jelenleg is zajlanak a magyar zsidó áldozatok számát és személyazonosságát vizsgáló lettországi kutatások. Az emlékművet Valda Malēja lett szobrásznő álmodta meg, aki a gipsz tervet még elkészítette, de a szobor átadását már nem élhette meg. A talpazattal együtt két méter magas emlékmű két, egymásba roskadó női alakot formáz, az egyik nőalak a reménytelenséget, a másik a kiszolgáltatottságot szimbolizálja.

Lettországban július 4-én tartják a holokauszt lettországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1941-ben az országot megszálló németek ezen a napon gyújtottak rá egy zsinagógát a benne imádkozókra. A holokauszt idején mintegy 70 ezer zsidó származású lett embert gyilkoltak meg, megöltek továbbá 25 ezer nyugat-európai zsidót, akiket a nácik ide deportáltak az ország megszállása után. Latorcai Csaba elmondta azt is, hogy lettországi látogatása alatt tárgyalásokat folytatott a lett kulturális minisztériumban a két ország állami, önkormányzati kulturális intézményeinek együttműködéséről.

PestiSracok facebook image

Terveik szerint a közeljövőben konkrét kulturális együttműködési megállapodást köt egymással a két ország. E megállapodás célja egyrészt közös képzőművészeti alkotások létrehozása, finanszírozása és az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, másrészt a művészeti intézmények együttműködésének előmozdítása, különös tekintettel a zenei intézményekre, harmadrészt közös kulturális turisztikai projektek kidolgozása európai uniós források felhasználásával.

MTI; Vezető kép: kormány.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.