Pesti Srácok

Latorcai: Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiái megalapozhatják közös jövőjüket

Latorcai: Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiái megalapozhatják közös jövőjüket

Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiákat szenvedett el, és ez jó alap lehet az összefogásra, a közös jövő építésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Rigából, telefonon nyilatkozva az MTI-nek.

Latorcai Csaba egy rigai holokauszt-megemlékezésen vett részt, amelyen a lett külügyminiszterrel együtt felavatta a Lettországba deportált magyar zsidó nők emlékművét. Az államtitkár hangsúlyozta: mindkét nemzetet sújtotta mind a náci, mind a kommunista diktatúra. A közös történelem pedig jó alap lehet arra, hogy a két nemzet közösen nézzen szembe és küzdjön meg a "legkomolyabb európai kihívásokkal". Hozzátette: nemcsak a negatív tapasztalatok azonosak, hanem az a zsidó-keresztény hagyomány is, amely mindkét nemzet kultúráját összefogja, és amely az egyetlen jövőképet is jelentheti Európa számára.

Latorcai Csaba felidézte: több ezer magyar zsidó nőt deportáltak Auschwitzon keresztül Lettországba, jó részük a munkatáborokban lelte halálát, sokan pedig azokban a halálmenetekben vesztek oda, amelyeket a Német Birodalom felé indítottak a németek a Vörös Hadsereg közeledésének hírére. Beszélt arról is, hogy jelenleg is zajlanak a magyar zsidó áldozatok számát és személyazonosságát vizsgáló lettországi kutatások. Az emlékművet Valda Malēja lett szobrásznő álmodta meg, aki a gipsz tervet még elkészítette, de a szobor átadását már nem élhette meg. A talpazattal együtt két méter magas emlékmű két, egymásba roskadó női alakot formáz, az egyik nőalak a reménytelenséget, a másik a kiszolgáltatottságot szimbolizálja.

Lettországban július 4-én tartják a holokauszt lettországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1941-ben az országot megszálló németek ezen a napon gyújtottak rá egy zsinagógát a benne imádkozókra. A holokauszt idején mintegy 70 ezer zsidó származású lett embert gyilkoltak meg, megöltek továbbá 25 ezer nyugat-európai zsidót, akiket a nácik ide deportáltak az ország megszállása után. Latorcai Csaba elmondta azt is, hogy lettországi látogatása alatt tárgyalásokat folytatott a lett kulturális minisztériumban a két ország állami, önkormányzati kulturális intézményeinek együttműködéséről.

PestiSracok facebook image

Terveik szerint a közeljövőben konkrét kulturális együttműködési megállapodást köt egymással a két ország. E megállapodás célja egyrészt közös képzőművészeti alkotások létrehozása, finanszírozása és az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, másrészt a művészeti intézmények együttműködésének előmozdítása, különös tekintettel a zenei intézményekre, harmadrészt közös kulturális turisztikai projektek kidolgozása európai uniós források felhasználásával.

MTI; Vezető kép: kormány.hu

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.