Nem tudnak úgy ártani nekünk a németek, hogy a magyarok ne szeressék őket tovább
Még mindig igencsak egyoldalú a magyarok jelentős részében valamiféle pátoszos szövetségként élő német–magyar viszony. A Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy a magyarok jelentős többsége jó véleménnyel van a németekről, ellenkező irányban korántsem beszélhetünk általános rokonszenvről.
Számtalan egyéni történet és egy pusztító világháborúba torkolló ideológia tanúsága szerint, a németektől sosem volt idegen, hogy más népek lenézése, megvetése árán érezzék értékesnek saját magukat. Ha végignézünk a magyar történelmen, szintén számtalan ponton leszűrhetjük a következtetést, hogy a németek (és később osztrákok) hozzánk fűződő viszonyát gyakorlatilag kizárólag a saját érdekeik érvényesítése határozta meg, a tisztelet pedig akkor is legfeljebb látszólagos volt, amikor közös államban, közös uralkodó alatt éltünk. Nem a nulláról indult tehát a német sajtó, amikor 2010 után elkezdte megutáltatni a német közvéleménnyel a magyarokat, a Magyarország elleni lejáratások, vádaskodások és félretájékoztatás révén. A Médianéző kimutatása szerint a Magyarországról szóló, 2017-es német médiamegjelenések 70 százaléka negatív hangvételű volt, az 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk mellett. Bizonyára ezek is hozzátették a részüket ahhoz, hogy a németek jóval több, mint fele rossz véleménnyel van a magyarokról, és csak bő harmaduk lát minket pozitívan. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) voltak jó véleménnyel Magyarországról. Nincs viszont olyan demográfiai kategória, ahol többségben lenne a hazánkról alkotott pozitív kép a németek körében.
Ezzel teljesen ellentétes a németek megítélése a magyarok körében. Máig erősen tartja magát nálunk a közvélekedésben, hogy a németek történelmi szövetségeseink, sokan hagyományos, baráti fegyvertársainkként is tekintenek rájuk. Nem változtattak ezen érdemben a második világháborúból már régóta ismert történetek sem, amikor a németek gyakorlatilag élő pajzsként használták a magyar hadsereget, és például sebesült magyar katonákat rugdostak le a teherautókról, hogy ők gyorsabban haladjanak a visszavonulásukkal. Akár ezek, akár a hétköznapi negatív tapasztalatok, akár a Magyarországgal szembeni német politikai lejáratás ellenére azonban máig igencsak jó véleménnyel vannak a magyarok a németekről. A megkérdezettek 59 százaléka pozitívan tekint a régió legnagyobb lélekszámú népére, és csak 28 százalékuk negatívan. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleménye (76 százalék jó, 20 százalék rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalék jó, 35 százalék rossz).
forrás: Nézőpont Intézet
