Pesti Srácok

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken, a brüsszeli testület jelenlegi döntéseivel kapcsolatban.

A kormányfő reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának migránsonként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből. Orbán Viktor szerint azt a módszert kell megtalálni, "hogyan lavírozzunk, evickéljünk" el a jövő év májusáig. Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az unió az emberek pénzét, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt a migránsoknak adnák oda. Hangsúlyozta:

A miniszterelnök

PestiSracok facebook image

a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot.

Rámutatott: nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni.

világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható" - indokolta az elmúlt hetek "diplomáciai nagyüzemét", azt, hogy számos ország vezetőjével tárgyalt. Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket és kijelentette: mindez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van. Kijelentette: a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

"Sötét felhők"

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban leszögezte:

Emlékeztetett: az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kabinet. Jelezte azonban, hogy a világgazdaságban feltűntek már a "sötét felhők", bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít. Mindezek miatt a jövő évi büdzsét bizakodónak ítélte, de egy olyan költségvetésnek is, amely a megemelt tartalékkal megvédi az országot a világgazdaság esetleges kedvezőtlen változásaitól.

Az ENSZ "migrációs akarata"

Egy másik kérdésre jelezte azt is:

arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból,

ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül. Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Migránsügyben nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni, olyan dokumentumokat előállítani, amely a tagok egy részének érdekével ellentétes - szögezte le. Szerinte

a tagállamok most jönnek rá, hogy a testület egy olyan dokumentumot készül elfogadni, ami a világ népvándorlásának szabályozásában zsinórmérték lehet,

és bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, azt a "puha hatalom" eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. "Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája" - fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte mások is elhagyják majd a tárgyalásokat.

Steve Danger vs. Kaiju György

Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója mozgalmáról szólva, amelynek célja Soros György és az általa támogatott szervezetek tevékenységének ellensúlyozása, Orbán Viktor azt mondta:

sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Az átláthatóság: védelem

Hozzátette:

nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe.

Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta,

A miniszterelnök kijelentette: 67 "álcivil szervezetet" finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy kiket finanszíroz Soros György vagy éppen Brüsszel azért, hogy beleszóljanak a belügyekbe.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Felidézve az elmúlt év eseményeit, úgy fogalmazott: "az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat". Szavait úgy zárta, hogy a munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

Forrás: MTI; Fotó: Abouthungary

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.