Pesti Srácok

Páros lábbal beleszállt Handó Tündébe az OBT leköszönő elnöke

Páros lábbal beleszállt Handó Tündébe az OBT leköszönő elnöke

Presszió hatására mondott le több tag az Országos Bírói Tanácsban, ami az Országos Bírói Hivatal elnökét, Handó Tündét lenne hivatott ellenőrizni - állította az Indexnek adott interjúban az OBT elnöke, akinek ma, kedden jár le elnöki mandátuma. Hilbert Edit szerint egyre labilisabbak a bíróságok, és a kialakult helyzet azért is állhatott elő, mert a törvény hiányos és a jóhiszeműségre épít.

Az Index felidézi, hogy pár hónappal az OBT januári megalakulása után egyszerre több tag is lemondott, családi okokra és egyéb feladatokra hivatkozva. Hilbert Edit azt mondta, több lemondott taggal is beszélgettek, és világossá vált, hogy nem mindenki azért távozott, amit „hivatalos” okként megjelölt. Többen beszéltek például arról, hogy elbeszélgetéseken kellett részt venniük. Más azt sérelmezte, hogy nehéz helyzetbe került a saját bíróságán a vezetői előtt, mert OBT-tagságot vállalt.

Állítólag többen, akik korábban túlterheltségre hivatkoztak, az összbírói értekezleten kijelentették, valójában azért távoznak, mert azokkal, akik maradnak a tanácsban, nem tudnak együttműködni.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott az OBT leköszönő elnöke.

A lemondások után jelentős létszámhiány alakult ki az Országos Bírói Tanácson belül. Hilbert Edit szerint az erről szóló jogszabály ugyan hiányos, azaz nem világos, hogy a tanács így működésképtelenné vált-e, de szerinte nem.

A tagok kétharmadának jelenlétéhez köti a határozatképességet a jogszabály, függetlenül attól, hogy az OBT éppen hány taggal működik. Az OBT tíz tag jelenléténél tekinti határozatképesnek magát - jegyezte meg a leköszönő elnök, hozzátéve, hogy szerinte teljes egészében már most nem tudja ellátni feladatát a tanács. Igaz, nem a létszámhiány miatt.

Hilbert azt mondta az interjúban, hogy az Országos Bírói Hivatal visszatart adatokat, ami nélkül nem tudnak elvégezni vizsgálatokat és állást foglalni sem vitás kérdésekben. De nem csak a vizsgálatok kapcsán jelent problémát az adatok hiánya. Szolgálati bírákat sem tudnak választani, ha nem jut el hozzájuk az egyes ítélőtáblák és törvényszékek által jelölt tagok nevei.

Arra is utalt, hogy mivel az OBT hatásköre, tevékenysége csorbul, szerinte ezzel a jogállamiság is csorbul. Mint mondta,

A leköszönő OBT-elnök arról is beszélt, hogy több vitájuk is van az Országos Bírói Hivatallal és annak vezetőjével. Állítása szerint a júliusi OBT-ülésen megállapították, hogy az OBH elnöke nem végezte el azoknak a bírósági vezetőknek a vezetői vizsgálatát és értékelését, akiknek lejár a hatéves mandátumuk, jóllehet ez a törvényben előírt kötelezettsége.

Márpedig meglátása szerint e nélkül csak szubjektív benyomások alapján lehet értékelni a vezetői teljesítményt. Megjegyezte továbbá, hogy az sem átlátható, hogy az OBH elnöke a bírósági vezetői és bírói pályázatokat az erre vonatkozó határidők betartásával bírálja-e el. Ezeket az eseteket azonban csak a pályázati iratok ismeretében lehetne vizsgálni.

Hilbert szerint mindezek az okok, és azok feltárása eredményezte, hogy most "nemtelen támadások érik a kollégáit", sőt egyesek úgy érzik, hogy "bírói szakmai karrierjük megfeneklett". Ráadásul kiállásuk miatt bíróságokat is ért hátrány, nem csak tanácstag bírókat.

Korábban előfordult olyan eset is, hogy OBT-tagok megszólalása miatt hátrány érte azt a törvényszéket, ahonnan ezek a tagok érkeztek - állította Hilbert Edit.

A riporter rákérdezett, hogy a kialakult helyzet veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, ami a jogállamiság alapja. A leköszönő OBT elnök azt monda, a bírói függetlenség valójában belül, a bíró személyében van, és csak annyiban érinthető, amennyire a bíró azt hagyja. Ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a bírósági szervezet labilissá válik, ha nem kinevezett, hanem sok pozícióban csak megbízott vezetők – elnökök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők – vannak.

Forrás: Index; Vezető kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?