Több, mint ötszázezren támogatták Magyarországon a Minority SafePack kezdeményezést

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indította el az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen. A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz. Az aláírások gyűjtésére április 3-án éjfélig volt lehetőség. A kezdeményezés képviselői április 20-án adták le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) az összegyűjtött aláírásgyűjtő íveket és elektronikusan gyűjtött aláírásokat. Az aláírásokat az NVI ellenőrizte és megállapította, hogy a papíralapon és elektronikusan benyújtott 643 971 aláírásból 527 686 érvényes. Az ellenőrzés során kiderült, 46 ezer aláírás azért nem volt elfogadható, mert az aláíró egynél többször is aláírta a kezdeményezést, 50 ezer pedig azért, mert nem voltak teljeskörűen feltüntetve az aláíró személyes adatai. Az NVB a határozat jogerőre emelkedését követően igazolást állít ki a hiteles aláírások számáról, ezt megküldi a magyarországi kezdeményezőknek, akik továbbítják az Európai Bizottsághoz. Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés hozta létre, s mint jogintézménynek, az a célja, hogy az Európai Unió polgárai is kezdeményezhessenek uniós jogalkotást az Európai Bizottságon keresztül. Ennek sikeréhez a brüsszeli testületnek el kell fogadnia, hogy a kezdeményezés uniós kompetenciába tartozik, ezt követően egy év áll rendelkezésre, hogy legalább hét uniós tagállamban összesen legalább egymillió aláírás gyűljön össze.

Egy-egy tagállamban az adott ország európai parlamenti képviselői mandátumszáma hétszázötvenszeresének megfelelő aláírás kell, hogy összegyűljön a kezdeményezés érvényességéhez, ez Magyarország esetében 15 750 szignót jelent. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén elfogadta a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezésre összegyűlt aláírások ellenőrzéséről szóló jelentést. A kezdeményezést 1022-en támogatták érvényesen, a Magyar Tudományos Akadémia szerint viszont a székelyek nem értelmezhetők önálló nemzetiségként. A honos népcsoporttá nyilvánításról az Országgyűlés dönt. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB 2017. július 25-én hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük.

Forrás:Magyar Idők, Fotó:MTI