Pesti Srácok

Zavar az MSZP költözése körül

Zavar az MSZP költözése körül

Hiába harangozta be nagy elánnal az MSZP új elnöke, Tóth Bertalan, hogy méltatlan, hogy a pártnak nincs székháza, ezért a Villányi útra költöznek: erre legkorábban ősszel kerülhet sor – értesült a Magyar Idők elnökségi forrásokból.

A párt Villányi úti Konferencia-központ és Szabadegyetem Alapítványának tulajdonában álló ingatlanba költözés – amely a rendszerváltás előtt a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem székhelye volt – csupán pár tucat embert érint a párt apparátusából. Az biztos, hogy az MSZP nem ingyen rendezkedik majd be az épületben, viszont még kérdéses, hogy a párt bérleti vagy használati megállapodást köt saját alapítványával az ellentételezésről. Ennek összegéről a lap elnökségi forrásainak állítása szerint egyelőre semmit sem tudni.

A szocialisták Villányi útra tervezett költözése azért is érdekes, mert lapunk az MSZP tisztújító kongresszusa előtt úgy értesült, hogy a párt egykori pénztárnoka, a Népszava és a Vasárnapi Hírek tulajdonosa, Puch László éppen a konferencia-központ eladását tervezte. Puch tagja az ingatlant tulajdonló alapítvány kuratóriumának is. Mivel a viszonylag szűk körben ismertetett terv nem aratott osztatlan sikert, Puch Lászlónak már csak ezért is fontos volt, hogy régi mentoráltja, lekötelezettje, Tóth Bertalan legyen a szocia­listák elnöke, aki nem állna az értékesítés útjába.

Megválasztása után Tóth azt állította, hogy sohasem volt szó az ingatlan eladásáról, majd bejelentette a költözést is. A Magyar Idők elnökségi forrásai viszont elismerték, hogy az értékesítés lehetősége korábban valóban felvetődött, ám állításuk szerint a kérdés lekerült a napirendről. Az is kiderült, hogy tavaly decemberben lejárt az a moratórium, amelyik kikötötte, hogy a konferencia-központban csak oktatási, képzési tevékenység folytatható, és ezután nyílt lehetőség arra, hogy a pártapparátus is beköltözhessen az ingatlanba.

PestiSracok facebook image

A 24.hu a közelmúltban számolt be arról, hogy a Puch érdekeltségébe tartozó Hungaroholding Zrt. hatmillió forintért ad gazdasági tanácsokat az MSZP-frakciónak, és az erről szóló megállapodást a párt részéről Tóth Bertalan írta alá.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.