Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A gazdasági migrációval elsősorban a tőkések járnak jól

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. augusztus 25. 16:21
A gazdasági migrációval elsősorban a tőkések járnak jól

A gazdasági migrációval elsősorban a munkavállalókat foglalkoztató tőkések járnak jól, az alsóbb rétegek jövedelmi helyzete romlik azokban országokban, amelyekbe nagy számban áramolnak bevándorlók - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Balatonszárszón szombaton.

Az államtitkár a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett Reformátusok szárszói konferenciáján a migrációról tartott előadásában ezt egy öt évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban készült kutatás eredményeivel indokolta. Eszerint bár a munkaadók profitja 450 milliárd dollárral nőtt a bevándorlók alkalmazásával összefüggésben, az addig ott dolgozók bére több, mint 400 milliárd dollárral csökkent. György László megjegyezte, hogy a migránsok lényegesen nagyobb arányban veszik igénybe a szociális ellátórendszert.

- mutatott rá. Hozzátette, a nem tanulási vagy munkavállalási célú integrációnak óriási költségei vannak. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikái alapján egy menedékkérő munkaerőpiaci integrációja Norvégiában 371 ezer, Magyarországon a becslések szerint 71 ezer dollárba (20 millió forintba) kerül. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a politika elsődleges feladata a jólét feltételeinek, a szabadságnak, a rendnek, az igazságosságnak és a nemzetbiztonságnak a megteremtése, illetve egyensúlyának biztosítása: az Európába irányuló tömeges migráció leginkább az utóbbira jelent veszélyt. "Ezért fontos megőrizni az identitásunkat, ahhoz pedig meg kell védeni magunkat" - jelentette ki.

PestiSracok facebook image

Emlékeztetett rá, hogy az Európát a világ élvonalába repítő társadalmi, gazdasági rendszer a reformáció születésével kezdett kialakulni. A modern kapitalizmus a protestáns Rajna-menti területekről indult hódító útjára, az ottani szorgosan gazdálkodó, puritán, megtakarító lakosság "termelte ki" azt a tőketulajdonos réteget, amely soha nem látott növekedést és anyagi értelemben vett jólétet biztosított az állampolgároknak.

- közölte. Rámutatott, hogy a magyar kormány, a magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt kiállt Európa keresztény identitásának, társadalmi, gazdasági rendszerének, kulturális alapjainak megvédése mellett.

Forrás: MTI; Vezető kép: Mfor

Kapcsolódó témák
református közéleti és kulturális alapítvány európa migráns györgy lászló balatonszárszó
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.