balatonszárszó
Az „ifjúmunkások” miatt nem tért vissza Szárszóra Németh László! – 1943-ban és 1993-ban is történelemformáló összejövetelt szervezett Püski Sándor Balatonszárszón (I. rész)
Vannak a nemzeti oldalnak olyan kultikus eseményei, rendezvényei, amelyek történelemformáló jelentőségűvé nemesedtek, és megkerülhetetlenek akkor, ha a magyarság megmaradásáról van szó. Ilyen esemény a Szárszói Találkozó is. Balatonszárszó, ez a „magyar tenger” déli partján fekvő kedves kis település először nyolcvan éve, 1943 augusztusában adott otthont egy máig nevezetes konferenciának, majd mindez megismétlődött fél évszázaddal később, 1993-ban is. Közös a két eseményben a szervező, Püski Sándor személye, aki nélkül egyik „Szárszó” sem valósulhatott volna meg. Két részes írásunkban az 1943-as és az 1993-as szárszói találkozókról emlékezünk meg.Kiüresedett szellemi holdudvar a baloldalon
Horn Gábor is kapott meghívót a Margit-szigetre, az újjáélesztett szárszói találkozóra – árulta el a Magyar Nemzetnek a Republikon Intézet vezetője, aki egyelőre nem tudja, részt is vesz-e az Ujhelyi István volt MSZP-s politikus által kezdeményezett rendezvényen - írja a Magyar Nemzet. "Egyelőre kisebb bennem az igény a jelenlétre – mondta Horn Gábor, aki szerint az egykori, Farkasházy Tivadar által életre hívott balatoni találkozó felelevenítésére, egy balliberális találkozási pontra mutatkozik igény, ám ő nem biztos abban, hogy ennek van hosszú távon értelme.A Gulágról az Aranycsapatba – A megtörhetetlen Raduly József felemelő története
1954. július 4-én rendezték meg a számunkra máig megemésztethetetlen berni döntőt, ahol a világ egyik valaha volt legjobb együttese, a verhetetlennek tartott Aranycsapat kikapott a németektől. Most egy olyan legendát mutatunk be, aki játszott a nemzeti csapatban Puskásékkal, és talán ott is lehetett volna Svájcban, ha a kommunista Sebes Gusztáv is úgy akarja. Nem akarta... Raduly József Balatonszárszón nőtt fel, ahol látott egyszer egy ablakban egy kedves, mosolygó bácsit: ő volt József Attila. Zseniális költőnk nem sokkal később eldobta az életét, míg Radulyból remek futballista lett, de miután még kamaszként, akarata ellenére besorozták a Hunyadi Páncélosokhoz, a frontra került, majd szovjet fogságba. Radulyt (ahogyan több százezer honfitársunkat) a Gulágra hurcolták, ahonnan csak hat évvel később, 1951-ben tért haza. A jobbszélső a szovjet lágerben is futballozhatott, klasszisának is köszönheti, hogy túlélte a kommunisták emberdarálóját. Később válogatott lett, de aztán Sebes a szemébe vágta, hogy "hunyadisként" nála nem kerül be többet a csapatba. Kilencvenhárom évesen ő a legidősebb magyar válogatott focista, állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila felelevenítette vele megrázó, mégis csodálatos és felemelő történetét. Következzen az első rész.A gazdasági migrációval elsősorban a tőkések járnak jól
A gazdasági migrációval elsősorban a munkavállalókat foglalkoztató tőkések járnak jól, az alsóbb rétegek jövedelmi helyzete romlik azokban országokban, amelyekbe nagy számban áramolnak bevándorlók - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Balatonszárszón szombaton.Kövér László: Abszurditás mindenki befogadását követelni
Abszurditás követelni, hogy csak azért, mert egyik vagy másik országban rosszabbul élnek, mint mi Európában, automatikusan fogadjunk be minden magasabb életszínvonalra vágyó bevándorlót - mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Balatonszárszón, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány rendezvényén.Ajánljuk még