A macedónok több, mint 40 százaléka támogatja az ország nevének megváltoztatását
A macedón állampolgárok több, mint 40 százaléka támogatja az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást - derült ki az Euractiv című, uniós ügyekkel foglalkozó portál által szerdán közzétett felmérésből.
A szeptember 30-án népszavazásra bocsátandó kérdés így szól: "Támogatja-e ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?". A közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok 41,5 százaléka igennel, 35 százalékuk nemmel fog szavazni. Nagy különbség van azonban a nemzeti közösségek véleménye között. Az albán nemzetiségűek 88 százaléka támogatja a megállapodást, míg a macedónoknak csak 27 százaléka, 45 százalékuk pedig ellenzi. A megkérdezettek 66 százaléka akar részt venni a népszavazáson, nem egészen 20 százalékuk azonban csatlakozik az ellenzéki pártok által meghirdetett bojkotthoz - derült ki a felmérésből.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a macedón nemzetközi kapcsolatok központja készített a hétvégén 1023 fő megkérdezésével, az állampolgárok mindössze öt százaléka ismeri a megállapodás teljes tartalmát. A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, ha minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország NATO- és EU-integrációját. Az ország a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatásról szóló megállapodást a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá.
Macedónia politikai helyzetéről készített korábbi, részletes riportunkat ITT olvashatják.
Forrás: MTI; Vezető kép: Vermes Tibor
