A törvényszék elutasította Hernádi Zsolt kiadatását
Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, amellyel Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben.
Az ügy előzménye, hogy rövid levelet küldött 14:06 perckor a Fővárosi Törvényszék a sajtónak azzal a szöveggel, hogy
14:00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.
A sajtó egy ilyen esetről tud, az Hernádi Zsolté, de érdekes módon a késve kiküldött közleményben sem az ügyét, sem a nevének monogramját nem közölték. A tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot. Az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak. Miután 2009-ben Horvátországban megbukott Ivo Sanader miniszterelnök, saját párttársainak regnálása idején többféle ügyben is perbe fogták, többek között azzal is megvádolták, hogy a magyar Mol megvesztegette, amikor irányítási jogokat szerzett abban a horvát INA olajvállalatban, amelyet a Mol együtt birtokolt a horvát állammal. A Mol és Sanader tagadta a vádakat, de a Horvátországban indult büntetőeljárás során Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen.
Magyarország ezt nem teljesítette, hanem az elfogatási parancsot feljelentésnek értelmezte és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta az állítólagos bűncselekményt, de nem talált bűncselekményre utaló jelet. Az Európai Unió Bírósága ezek után rögzítette, hogy az érintett tagország (jelen esetben Magyarország) nem tagadhatta volna meg az elfogási kérést azon az alapon, hogy ő az esetet kivizsgálta, ha az érintett állampolgárt csak tanúként hallgatta meg az ismeretlen tettes ellen zajló eljárásban. Ezzel a horvátok bár látszólag győztek, hiszen ők kérték a bíróság állásfoglalását, a jogi helyzet ennél sokkal összetettebb, mert amíg ez a vizsgálat zajlott, sokat változott a helyzet, és eddig szinte minden fronton Horvátország áll vesztésre. Ivo Sanader ellen anno még az USKOK (horvát korrupciót üldöző ügyészség) fogalmazott meg vádakat, amely a Mol-Sanader korrupciós vád tekintetében egy Robert Ježić nevű, Horvátországban az INA-Mol ügytől függetlenül is kétes hírű oligarcha vallomására alapult. Robert Ježić részt vett egy tagadhatatlanul zavaros nemzetközi pénzügyi tranzakcióban ciprusi és svájci cégek között, és mint vallotta, azt gyanította, hogy az utalások végső soron a Moltól indultak és Sanadert célozták. A vád több sebből vérzett, az utalást indító orosz és magyar üzletember más célokat fogalmazott meg és Ježić maga sem juttatta el a pénzt Sanadernek. De a horvát bíróság mégis jogerősen bűnösnek ítélte Sanadert, csak aztán a Sanadert elmarasztaló ítélet 2015 nyarán megdőlt, mert a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette azt és a Sanader-per teljesen elölről fog újraindulni.
Forrás: A Fővárosi Törvényszék Közleménye; Vezető kép: Horváth Péter Gyula /PS
