Pesti Srácok

Álhírekkel próbálták lejáratni a rendőrséget

Álhírekkel próbálták lejáratni a rendőrséget

Egy héten belül két álhírt is elterjesztettek a rendőrségről, a Belügyminisztérium és az ORFK azonban a tömeges leszerelésről és a túlóra-kifizetések leállításáról szóló hírt is cáfolta, illetve pontosította. A rendőrségi állomány érdemben nem csökkent, míg a túlórákkal kapcsolatban részben törvényalkotási feladat vár a parlamentre, valamint a rendvédelmi életpálya illetményrendszere nyújt megoldást.

Az elsőként futótűzként terjedő rémhír arról szólt, hogy január 1-jével tömeges leszerelések kezdődnek a testületnél, mivel megszűnik a túlóra kifizetése vagy lecsúsztatása, azaz úgy kell majd a hivatalos szolgálati időn túl is dolgozniuk a rendőröknek, hogy semmilyen ellentételezést nem kapnak. Ezt a Belügyminisztérium július 23-ai közleményében határozottan cáfolta. Eszerint 2015. július 1-jén lépett hatályba a rendvédelmi szervek túlszolgálatát is szabályozó törvény, amely szabadidővel vagy díjazással ellentételezte a túlszolgálatot 2018. december 31-ig. A rendvédelmi életpálya keretében, jövő év elejétől öt lépcsőben 50 százalékos illetményemelés következik, amihez törvénymódosításra is szükség lesz, így legvégül a törvényhozás dönti el, hogy marad-e a túlóra jelenlegi rendszere. Korábbi adatok szerint 2014-ben összesen 5,53 millió, 2016-ban már 8,44 millió órányi túlmunkát teljesítettek ott a rendőrök, akik ennek megfelelően az átlagon felül kerestek. A határvadász egységek felállásával azonban már nincs szükség túlórákra a műszaki határzár mentén, ám a tervszerű illetményemelés pótolja a túlórák hiánya miatti bérkiesést.

Egy, csak a nevében a rendőrökért működő Facebook-csoport a rendőrségtől július 31-én leszereltek számáról tett közzé egy további álhírt. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata cáfolta az adatokat, majd a cáfolat megerősítésére saját statisztikai gyűjtéssel szolgált. Eszerint az idei év első felében 867 hivatalos állományú rendőr jogviszonya szűnt meg, beleértve a más rendvédelmi szervhez vagy a honvédséghez áthelyezetteket, a közös megegyezéssel vagy lemondással távozókat, a nyugdíjazottakat, a próbaidő alatt és egészségügyi okokból leszerelteket, illetve a fegyelmi okokból elbocsátottakat. A rendőrség hivatalos állományának feltöltöttsége július 1-jén 97,8 százalék volt, a pontos létszám minősített adat, de 45 ezer fő körül van. Aggodalomra a száz százalék körüli feltöltöttség mellett azért sincs ok, mert a Nemzetvédelmi Egyetem rendőrtiszteket képző közrendvédelmi szakára tavaly hétszeres volt a túljelentkezés, míg a rendőr-szakközépiskolákban két-háromszoros a túljelentkezés.

Forrás: Magyar Idők

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)