Pesti Srácok

Amerika Romániát hibáztatja Elie Wiesel szülőházának megrongálása miatt

Amerika Romániát hibáztatja Elie Wiesel szülőházának megrongálása miatt

Antiszemita, gyalázkodó falfirkákat festettek szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek a 2016-ban elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, holokausztkutató múzeumként berendezett máramarosszigeti szülőházának falára, a román rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A washingtoni holokauszt múzeum úgy reagált, hogy a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli.

A műemlék meggyalázását a román külügyminisztérium, az író nevét viselő román nemzeti holokausztkutató intézet és az Elie Wieselt halála után Máramaros megyei díszpolgárrá avató önkormányzat is elítélte, a tettesek felelősségre vonását követelte. A felszólalók kiemelték: határozottan elutasítanak minden zsidóellenes, idegengyűlöletet szító gesztust. A rendőrség azt közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben, a tetteseket a közelben lévő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma is közleményben reagált a történtekre. A washingtoni intézmény arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a Románia megítélése szempontjából is kínos eset súlyát, amelyért szerintük az emlékházat elhanyagoló helyi hatóságokat is felelősség terheli. A közlemény szerint Elie Wiesel szülőházának őrzését, illetve téli fűtését sem biztosítják, a múzeumi anyag hiányosságainak pótlására irányuló bukaresti kormányzati, illetve ellenzéki kezdeményezéseket pedig a helyi politikai és kulturális tényezők rendre elutasítják.

Elie Wiesel 1928-ban, a romániai Máramarosszigeten született, amely 1940-ben a második bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. Szülővárosából 1944 májusában hurcolták el családjával együtt Auschwitzba. A holokausztot túlélve Amerikában telepedett le, az emlékezést és megbékélést hirdető humanista íróként nemzetközi elismerést kivívott ki. Jelentős szerepe volt abban, hogy az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején elismerték: Romániában is volt holokauszt. Ion Iliescu akkori román államfő nemzetközi történészbizottságot bízott meg a romániai holokauszt tanulmányozásával, amelyet Elie Wiesel vezetett. A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken meggyilkolt zsidók számát kétszáznyolcvan és háromszáznyolcvanezer közöttire, míg az észak-erdélyi holokausztban elhunytak számát százharmincötezerre becsüli. Romániában 2005-ben a kormány létrehozta a nemzeti holokausztkutató intézetet, amely megalakulása óta Elie Wiesel nevét viseli. A romániai születésű író 1986-ban kapta meg a Nobel-békedíjat.

Forrás: MTI; Fotó: Maszol.ro

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.