Pesti Srácok

Amerikai nagykövet: Nem csorbulnak a szabadságjogok Magyarországon

Amerikai nagykövet: Nem csorbulnak a szabadságjogok Magyarországon

Az új budapesti amerikai nagykövet eddig nem tapasztalta a szabadságjogok csorbítását Magyarországon, de ha látná jeleit, felszólalna ellene. David B. Cornstein a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjújában elmondta: a demokrácia elkötelezett híve, fontosnak tarja a joguralmat és a szabadságjogokat, a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot.

Kijelentette: ha azt látná, hogy bármely személy vagy intézmény szabadságát veszélyeztetik, azonnal felszólalna az ügyében. A nagykövet hangsúlyozta: az elmúlt két hónapban rendkívül kedvező tapasztalatai voltak. Találkozott vallási és világi vezetőkkel, valamint NGO-k vezetőivel, de senki nem mondta, hogy "ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen". Közölte: elégedett emberekkel találkozott, nem látta, hogy a szabadságjogokat csorbítanák.

- idézte fel.

PestiSracok facebook image

- mondta.

A nagykövet emlékeztetett: júniusi hivatalba lépése harmadik napján már látogatást tett a CEU-n, hogy megmutassa, milyen fontos ez az intézmény.

- jelentette ki.

Úgy vélte, az ügy "mintha érzelmi kérdés lenne, ezért érdemes kicsit hátrébb lépni és újra megfontolni".

- mondta.

A diplomata kifejtette: a Kongresszus megszavazott egy törvényt, amely szerint az amerikai kormány 55 millió dollárral segíti a magyarországi légibázisok kifutópályáinak felújítását. A két ország között erről védelmi együttműködési megállapodás született, a rendelkezésre álló pénz felhasználási ideje azonban jövő hónap végén lejár, így ez ügyben sürgősen lépni kell - mutatott rá. Arra is kitért, hogy magyar részről ésszerű lenne, ha Ukrajna jobban integrálódna a NATO keretei közé, akár rendes, akár társult tagként.

- magyarázta.

A nagykövet azt mondta: "sajnos Ukrajna meghozta ezt a bizonyos nyelvtörvényt", de ő felajánlotta, hogy közvetít Magyarország és Ukrajna között.

David B. Cornstein kiemelte: Orbán Viktor kormányfő és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó barátok, Magyarország az Európai Unió tagja, és "ha valami Izraelre nézve súlyosan negatív fejlemény állna küszöbön, Magyarország közbelépne".

Megjegyezte: büszke amerikai zsidóságára, és amerikai zsidóként nagyon fontosak neki az amerikai ideálok, de a zsidó történelem és a zsidó nép is. A diplomata arról is beszélt: "a történelem bebizonyította, hogy az Egyesült Államok jobb partner, mint Oroszország".

- vélte.

Úgy látja, Oroszország "célja a bomlasztás", míg az Egyesült Államoké a segítségnyújtás. A nagykövet úgy fogalmazott: "én Közép-Európa helyében egész biztosan Amerikát választanám partnernek".

Forrás: MTI; Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.