Pesti Srácok

Apáti Bencét is letiltotta a Facebook

Apáti Bencét is letiltotta a Facebook

Tombol a cenzúra a Facebookon: Bencsik András után Apáti Bence balettművészt és publicistát is letiltotta a Facebook. Apáti Bence állandó szereplője az Echo TV Keménymag című műsorának, ennek egy adását szerette volna posztolni, azonban a közösségi oldal cenzúrája közbelépett, és a szólásszabadságot lábbal taposva 30 napos eltiltással büntette Apáti Bencét - írja az origo.hu.

Lassan nem múlik el nap, hogy ne alkalmazna durva cenzúrát a Facebook vállaltan jobboldali publicisták ellen. Ma először Bencsik Andrásról, a Magyar Demokrata főszerkesztőjéről, majd nem sokkal később a Magyar Idők főmunkatársáról, a balettművész és publicista Apáti Bencéről derült ki, hogy letiltotta a Facebook. Apáti Bence rendszeres szereplője az Echo TV Keménymag című műsorának, amelyből egyetlen adást szeretett volna közzétenni facebookos magánprofilján, azonban közbelépett a cenzor, és azonnal 30 napos eltiltással sújtotta.

Apáti Bence az Origonak elmondta, hogy korábban is volt már hasonló esete a Facebookkal.

PestiSracok facebook image

Mivel a saját hivatalos oldalát nem tudja szerkeszteni, nagyon nehéz lesz ezt a 30 napot úgy átvészelnie, hogy ne kezdjék el újra sikerrel jelentgetni az oldalát. Ilyenkor ugyanis megjelennek a trollok, és borzalmas stílusban mocskolódnak. Ő pedig, mivel az adminjogával nem tud élni, nem tudja ezeket eltüntetni.

Apáti Bence arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen tippje arra, miért tiltották le, azt válaszolta, hogy sötétben tapogatózik ő is. A Facebook gumiszabályokat alkalmaz, és minden az RTL-közeli cenzorok kénye-kedvén múlik.

A Facebookot egy olyan cég "moderálja" (vagyis cenzúrázza), melynek tulajdonosa ugyanaz a Bertelsmann, mint a német kormányhoz feltűnően lojális, a magyarral feltűnően ellenséges RTL-csoportnak. A közösségi oldal a választási kampányban az Origo két, migránsok által elkövetett bűncselekményről szóló cikkét, valamint Lázár János, Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter bécsi látogatásáról szóló videóját is letiltotta. Akkor úgy tűnt, a tiltakozások hatására megijedtek és visszább vettek a cenzúrából, mára azonban kiderült, ez csak átmeneti ijedtség volt. A liberális véleményterror mostanra minden eddiginél jobban tombol a Facebookon.

Forrás: origo.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.