Pesti Srácok

Az 1848-as forradalmi hullámra emlékeznek a Szigeten a Nemzeti Múzeum sátrában

Az 1848-as forradalmi hullámra emlékeznek a Szigeten a Nemzeti Múzeum sátrában

Sok más mellett forradalmi szerencsekerékkel, női sorsok bemutatásával és kokárdakészítéssel emlékeznek meg az 1848-as európai forradalmi hullám eseményeiről a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) sátrában a Sziget Fesztiválon. A Múzeumi Negyedbe ellátogató fesztiválozók az MNM sátrában közösen emlékezhetnek az 1848-as európai forradalmi hullám eseményeire. A Népek tavasza 170 éve, 1848 tavaszán Anglia és Oroszország kivételével Európa-szerte láncreakcióként, egymást erősítve robbant ki azokban az országokban, ahonnan a fesztiválozók nagy része érkezik - közölte a múzeum szerdán.

A játékoknak, bemutatóknak köszönhetően a fiatalok számára is kiderül, hogy a Nemzeti Múzeum kiemelt helyszíne volt az 1848-as magyar eseményeknek, a múzeum gyűjteménye több száz olyan emléket őriz, amely a korszak szellemiségét, lendületét közvetíti a jelenkor és a jövő számára.

Az MNM sátrába látogatók megpörgethetik a forradalmi szerencsekereket, megismerhetik a 19. század ikonikus és formabontó női sorsait, valamint egy térkép segítségével felfedezhetik, hány helyen zajlott forradalom Európában.

A látogatók nemzetőrnek öltözve saját nyelvükön elszavalhatják a Nemzeti dalt, egy óriás társasjátékban pedig megismerkedhetnek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emigránsainak kalandos életével.

PestiSracok facebook image

Egy kvíz segítségével megtudhatják, hogy a Népek tavaszának melyik szereplőjére hasonlítanak leginkább. Egy napra kurátorok is lehetnek, elkészíthetik hazájuk szabadságszimbólumát, amely a sátor falán kap majd helyet. Magukra festhetik a forradalom és a szabadság szimbólumait, megkomponálhatják egyedi legyezőjüket vagy készíthetnek saját kokárdát. Mindezek mellett a múzeum sátrában a fesztivál résztvevői különleges mintájú vászontáskát is nyerhetnek minden nap - írták a tájékoztatóban.

Forrás: MTI; Fotó: Mónus Márton/MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.