Pesti Srácok

Az ENSZ és az IOM a venezuelai menekültek befogadására buzdítja a dél-amerikai országokat

Az ENSZ és az IOM a venezuelai menekültek befogadására buzdítja a dél-amerikai országokat

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (HCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) csütörtökön elítélte a menekültügyi eljárások tervezett szigorítását egyes latin-amerikai országokban, méltatta azonban a térség kormányainak a menekültek befogadására tett eddigi erőfeszítéseit.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa és William Lacy Swing, az IOM főigazgatója egy Genfben kiadott közös közleményben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Peru és Ecuador szigorításokat tervez a Venezuelából érkező menekültek befogadásával kapcsolatban. Míg eddig ugyanis az oda érkező venezuelai menekültektől csak személyi igazolványt kértek, ezentúl az útlevelet is kötelezővé akarják tenni. A közlemény ezzel kapcsolatban kiemelten figyelmeztet a migráció legveszélyeztetettebb személyeire, különösen a kísérő nélkül érkező kiskorúakra, akiknek sokkal nehezebb útlevélhez jutni. Hivatalos adatok szerint Kolumbiába például csaknem egymillió venezuelai állampolgár menekült csupán az utolsó tizenhat hónapban az országukat sújtó súlyos gazdasági válság elől. Bogotá azzal az indokkal ítélte el a szigorításokat, hogy az új feltételek csak az illegális bevándorlást erősítenék. A latin-amerikai országok így is nehezen birkóznak meg a növekvő menekültáradattal. Az AFP hírügynökség jelentése szerint Brazíliában a bevándorlók és a helyi lakosok között kisebb összecsapások is voltak. Az IMO és a HCR adatai szerint 2,3 millió venezuelai állampolgár él külföldön, 2015-től pedig további 1,6 millióan hagyták el az országot. Kilencven százalékuk a térség országaiba ment. A menekültügyi főbiztos hozzátette, nagyon fontos, hogy minden rászoruló biztonságba kerüljön és számukra biztosítsák a menedékjogot. Ecuador, amely elsősorban tranzitország a menekültek útvonalán, szeptember 17-e és 18-a között konferenciára hívta a dél-amerikai államok külügyminisztereit, így Venezueláét is, hogy a növekvő migrációs hullámról tárgyaljanak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.