Pesti Srácok

Egy harmadik országban találkozhatnak az orosz és az amerikai szenátus külügyi bizottságai

Egy harmadik országban találkozhatnak az orosz és az amerikai szenátus külügyi bizottságai

Az orosz és az amerikai szenátus külügyi bizottsági tagjainak találkozója egy harmadik országban jöhet létre - jelentette ki Rand Paul amerikai republikánus szenátor, miután Moszkvában megbeszélést folytatott a Szövetségi Tanácsban.

- mondta Paul, rámutatva, hogy hétfői moszkvai megbeszélései fontosak voltak az előkészítés szempontjából.

A javasolt megbeszéléseket a jelek szerint azért kellene semleges területen lefolytatni, mert Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke egyike azoknak a Vlagyimir Putyin elnök szűkebb szövetségesi köréhez tartozónak tekintett 24 személynek, akik ellen Washingtonban áprilisban szankciókat vezettek be, és akik nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. Igaz, június végén - július elején, amikor egy másik amerikai republikánus törvényhozási delegáció kereste fel Szentpétervárt és Moszkvát, orosz részről gesztusként egy tiltólistán lévő amerikai honatyát beengedtek Oroszországba.

PestiSracok facebook image

Paul szenátor washingtoni látogatásra hívta meg az orosz külügyi bizottság tagjait a parlamentközi párbeszéd folytatására, amelynek fontosságát mindkét fél hangoztatta. Koszacsov újságíróknak kijelentette, hogy a két külügyi bizottság még az év vége előtt összeülhet, de arról, hogy ez a novemberi amerikai "félidős" törvényhozási választások előtt történjen-e meg, további egyeztetés tárgya. Mint mondta, Paulnak, aki a szenátus külügyi bizottságának tagja, Washingtonba visszatérve meg kell beszélnie kollégáival a lehetőséget.

Az amerikai szenátus külügyi bizottságát jelenleg a republikánus Bob Corker vezeti, aki bejelentette, hogy nem kívánja újrajelöltetni magát a novemberi választásra. Az új összetételű testület csak januárban ül majd össze.

Koszacsov szerint a külügyi bizottságok találkozójának naprendjén a hadászati stabilitásról és a fegyverzetellenőrzésről folytatott párbeszéd felújítása szerepelne. Emellett a két ország szenátorai megbeszélhetnék azt is, hogy hogyan ösztönözzék a szaktárcák és intézmények közötti párbeszédet a terrorizmus elleni harcról, a kiberbiztonságról, valamint arról, hogy a szankciók által meghatározott feltételek között hogyan folytatható a kereskedelmi és gazdasági együttműködés. A megbeszélés lehetséges témái között sorolta fel az olyan regionális problémákat is, mint a Szíria, Irán és Észak-Korea körül kialakult helyzet.

Konsztantyin Koszacsov úgy vélekedett, hogy az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók akadályozzák ugyan a kétoldalú viszonyt, de nem jelentenek okot a kapcsolatok megszakítására. Az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke ismételten elutasította azt az állítást, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, és manipulálni próbálja a küszöbönálló "félidős" választást. Kifogásolta, hogy bár Moszkva az ügyben többször is szakértői szintű tárgyalást javasolt, Washington ezt válasz nélkül hagyta. Koszacsov megjegyezte, hogy Paul szenátor nézetei nemzetközi kérdésekben "meglehetősen közel állnak" Donald Trump elnökéihez, igaz, ezzel kisebbségben van a törvényhozásban.

Paul kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy szó esett-e a Koszacsovval folytatott megbeszélésein a Washingtonban sérelmezett, 2016-os orosz választási beavatkozásról, ehelyett az amerikai-orosz párbeszéd hiányára hívta fel a figyelmet.

A Moszkvában tárgyaló, Rand Paul vezette amerikai küldöttség tagja volt még Don Huffines texasi állami szenátor és Carl Barney, a konzervatív washingtoni Cato Intézet igazgatója.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.